A GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb, 2026. januárban végzett felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt 2025-ös béremelési szándékaikról. A bérekre vonatkozó kérdésünkre 850 válasz érkezett.
A megkérdezett vállalatok átlagosan 6,3%-kal (létszámmal súlyozva[1] 6%-kal) tervezik emelni a béreket idén, ami 4% körüli várható infláció mellett 2%-os átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben. Ez némileg elmarad a tavalyi tervektől (6,6%), bár ekkor az inflációs kilátások is némileg alacsonyabbak voltak.
Az építőipari vállalatok idén is kisebb mértékben, 5% körül terveznek emelni. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban ezzel szemben átlagosan 6%-ot enyhén meghaladó emelésekkel számolnak a munkaadók.
Béremelési szándékok a hazai vállalatok körében szektorok szerint, 2026 (%)
Forrás: GKI felmérés, GKI előrejelzés
Vállalatméret szerint idén sincsenek – ahogy tavaly sem voltak – kiugró különbségek a béremelési szándékok tekintetében. Bár a multiknál jellemzően magasabb a bérszínvonal, a relatív előny a KKV szektorral szemben idén sem fog tovább nőni.
Béremelési szándékok a hazai vállalatok körében az alkalmazottak száma szerint, 2026 (%)
Forrás: GKI felmérés, GKI előrejelzés
A megkérdezett vállalatok 12%-a egyáltalán nem tervez bért emelni, további 15% pedig csupán 5% alatti mértékben. A cégek fele 5-9%-os emelést tervez, 22% pedig 10%-os, vagy afölötti rátával kalkulál.
Vállalatok béremelési szándékai, százalékos megoszlás
Forrás: GKI felmérés
A mikrovállalatok körében magasabb az emelést egyáltalán nem tervezők, illetve a 10% feletti tervezést emelők aránya is. A nagyobb vállalatok ezzel szemben kiegyensúlyozottabb számokkal kalkulálnak, jellemzően 5-9% között terveznek emelni. Mindez jól mutatja, hogy a mikrovállalatok az üzleti kilátások függvényében lehetnek fukarak vagy bőkezűek, ám a lagnagyobb vállalatok a piaci standardoknak megfelelően növelik a dolgozói béreket.
Összességében – 4%-os idei inflációval számolva – a vizsgált vállalatok munkavállalóinak 18%-a – a jelenlegi tervek megvalósulása esetén – reálbércsökkenést tapasztalhat, miközben háromnegyedük reálbére növekedni fog. Reálbér-stagnálásra 7% számíthat. Ezek az arányok közel azonosak a 2025-ös KSH mérésekkel. A képet némileg árnyalja a 3 gyermekes anyák teljes, és a 2 gyermekes anyák részleges SZJA mentessége; ebben a körben béremelés nélkül is emelkedik a nettó kereset. Másfelől az idén 25. életévüket betöltő munkavállalók esetében külön intézkedés nélkül csökken a nettó kereset.
A fizikai munkakörökben némileg erősebb a béremelési szándék (6,1%) a szellemi munkakörökhöz képest (5,7%). Ez vélhetően annak köszönhető, hogy a 11%-os minimálbér, illetve a 7%-os garantált bérminimum emelés elsősorban a kékgalléros dolgozókat érinti, továbbá a szabályozás elsősorban az alacsonyabb kereseti kategóriákban fejti ki áttételes béremelő hatását is (a minimálbér felett keresőknek is nagyobb arányban emelnek a munkáltatók a bérfeszültség elkerülése érdekében).
Ahogy arra számítani lehetett, nagyobb béremelés kalkulálnak azok a vállalatok, akik létszámbővítést terveznek, illetve azok, akiknél az előző 3 hónapban javult az üzleti helyzet, és azok is, akik idén árat fognak emelni. A domináns, dinamikusan fejlődő szereplők egyfelől megengedhetik maguknak a bőkezűbb béremeléseket, másfelől a piaci expanziójuk fenntartásához erre szükség is van.
[1] A cikk további részében a létszámmal súlyozott eredményeket mutatjuk be. Az eredmények tehát arra világítanak rá, hogy milyen a béremelési szándék egy átlagos munkavállalóra (tehát nem egy átlagos vállalatra) vetítve.
