A szellemi előd, a Magyar Gazdaságkutató Intézet (MGKI) 1928 és 1949 között működött. A MGKI alapító igazgatója Varga István volt, aki az intézet vezetésében egészen a felszámolásáig tevékenykedett. A MGKI jelentős tagja volt Balassa Béla, aki később világhírűvé vált.
A szellemi előd, GKI Gazdaságkutató Zrt. (akkor még a Magyar Gazdaságkutató Intézet) szakértői és közgazdászai részt vettek a forint bevezetésével kapcsolatos gazdasági elemzésekben és tervezésben. Az intézet munkatársai segítettek az infláció mérséklésére és a gazdasági stabilitás helyreállítására irányuló intézkedések kidolgozásában, amelyek az új pénznem, a forint bevezetéséhez vezettek.
Az intézet kutatói és elemzői fontos szerepet játszottak abban, hogy a forint bevezetése a korábbi pengő inflációs problémáit orvosolja, és hozzájáruljon a gazdasági stabilitás helyreállításához. Az általuk végzett elemzések és ajánlások segítették a döntéshozókat abban, hogy hatékony intézkedéseket hozzanak a forint sikeres bevezetéséhez.
Ezért a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértői és kutatói valóban fontos szerepet játszottak a forint bevezetésének előkészítésében és a gazdasági politika kidolgozásában 1946-ban.
Az 1966 és 1992 között működő közvetlen előd, a Gazdaságkutató Intézet (GKI) az új gazdasági rendszer kialakításának részeként jött létre. A GKI a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) kapcsolódott, és a tervgazdaság reformjával együttműködve működött.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. pedig 1992-ben alakult meg a megszűnt Gazdaságkutató Intézet munkatársainak, valamint bankok, munkaadói érdekképviseletek és 154 neves gazdasági szakértő részvételével. Ezt a folyamatot Vértes András vezetésével valósították meg. A GKI Gazdaságkutató Zrt. eredetileg a GKI Gazdaságkutató Részvénytársaság nevet viselte. Az intézet munkatársai és más érdekeltek fokozatosan megvásárolták a részvények nagy részét, és a 2000-es években a GKI vezetői lettek a fő részvényesek.
