A reprezentatív, országos szinten végzett kutatások innovatív omnibusz formában valósulnak meg. Ezen struktúra lehetővé teszi, hogy piaci elemzésekkel foglalkozó vállalatok költséghatékony módon illesszenek be saját specifikus kérdéseiket a kutatásba.
A GKI Zrt. mint a hazai piaci környezet egyik meghatározó szereplője, a piaci trendek és változások mélyreható ismeretével támogatja kormányzati, önkormányzati és piaci partnereit.
Az általuk nyújtott elemzések és kutatási eredmények alapján az ügyfelek képesek stratégiai és vállalkozásfejlesztési döntéseket hozni, hozzájárulva ezzel egy hatékonyabb közigazgatási rendszer és egy versenyképesebb gazdasági környezet kialakításához.
Ezenfelül a GKI Zrt. széleskörű kutatási módszertani megközelítésekkel áll ügyfelei rendelkezésére. Akár mélyinterjús technikákról, fókuszcsoportos vizsgálatokról vagy speciális célközönségeket célzó kérdőíves felmérésekről van szó, a GKI Zrt. szakértői minden esetben a legmagasabb szintű professzionalizmust és pontosságot biztosítják.
A GKI Zrt. konjunktúra-felmérései
A konjunktúra-kutatás a gazdasági (üzleti) ciklusokat vizsgálja. Az üzleti ciklusok a nemzetgazdaságok teljesítményének (a reál GDP-nek) rövid távú ingadozásai, ismétlődő, de eltérő nagyságú és hosszúságú emelkedéseket és csökkenéseket jelenti. A konjunktúra-kutatás ezek (várható) lefolyását vizsgálja, s egyik gyakran alkalmazott eszköze a vállalati és a lakossági várakozásokra vonatkozó konjunktúra kutatás (business and consumer survey). A gazdasági elemzések, előrejelzések világszerte – s az Európai Unióban különösen – intenzíven hasznosítják a vállalati és lakossági felmérések eredményeit. Mindez a big data és a real time típusú információk világában is igaz maradt, csak az információs versenyben nagyobb lett a konkurencia. A GKI 1993 februárja óta szervez lakossági, 1996 januárja óta üzleti felméréseket. A GKI a konjunktúra-felmérések területén 1999 óta az Európai Bizottság magyarországi partnere.
Üzleti felmérések
A vállalati felméréseken alapuló konjunktúra-kutatás a második világháborút követően terjedt el a világgazdaság fejlett régióiban, elsősorban Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. E módszer lényege, hogy a vállalatvezetőket rövid, könnyen kitölthető kérdőívekkel keresik meg. A kérdések nem számszerű információkat kérnek, hanem a helyzetértékeléseket és várakozásokat egy háromfokozatú skála mentén mérik (például a készletek színvonalát a menedzserek túl nagynak, megfelelőnek vagy túl kicsinek minősíthetik). A kérdésekre adott nem számszerű válaszokat megfelelő matematikai eljárások segítségével számszerű eredményekké lehet transzformálni. A kapott válaszokat könnyen és gyorsan lehet összegezni, az egyes vállalatok által adott esetlegesen téves információk nem okoznak komoly gondokat, ellentétben a hivatalos statisztikai adatgyűjtésekkel. A felmérési eredmények – a válaszok visszaérkezését követően – rövid idő alatt publikálhatók. Az egyes kérdésekre adott válaszok átlagolásából állnak elő az üzleti bizalmi indexek.
A GKI 1996 januárja óta szervez havonta üzleti felméréseket az ipar és a kereskedelem, negyedévenként az építőipar területén. A szolgáltatói szférára vonatkozó negyedévenkénti kutatások 1998-ban kezdődtek. 2002 januárja óta az építőiparban és a szolgáltatások területén is havi a megkérdezések gyakorisága. Az üzleti felmérések európai koordinálását Európai Bizottság illetékes részlege, a Közgazdasági és Pénzügyi Igazgatóság végzi. A felmérések ütemezése, a feltett kérdések, az értékelési és publikálási eljárások megfelelnek az uniós gyakorlatnak, ennek betartását az EU szakértői rendszeresen ellenőrzik. Az adatgyűjtés módszerei: telefonos interjúk, postai önkitöltős kérdőívek (részben elektronikus formában kitöltve), illetve online kitöltő felület használata. A GKI 2022-2023-ban havonta mintegy 3800 20 fő felett foglalkoztató, jogi személyiségű vállalkozást keres meg, amelyek közül általában 1300-1500 válaszol. A válaszadási arány tehát 34-40%, ami nemzetközi összehasonlításban is kiállja a próbát. A kapott válaszok ágazati és cégméreti szempontból kielégítően reprezentáltak, azaz a magyar gazdaság vizsgált ágazatainak szerkezete nem tér el lényegesen a mintabéli arányoktól. A válasz-minták homogenitása mind vállalatméret, mind ágazati szempontból kielégítő. Ez azt jelenti, hogy az egymást követő felmérések során a minták belső megoszlásai nagy stabilitást mutatnak, ami felettébb kedvező, hiszen az eredmények értelmezésekor nem kell „bajlódni” a szerkezet változásából adódó hatásokkal.
Fogyasztói felmérések
A lakossági felmérések múltja is sok évtizedes, sőt, valójában a fejlett világban ezek története jóval korábbra nyúlik vissza, mint az üzleti felméréseké. Céljuk a fogyasztók gazdasági közérzetének és várható költési, beruházási magatartásának feltérképezése. Az európai gazdasági térség üzleti és lakossági felméréseit ebben az esetben is az Európai Bizottság Közgazdasági és Pénzügyi Igazgatósága koordinálja.
A fogyasztói felmérések a GKI szervezésében 1993 februárja óta havonta folynak Magyarországon. A felmérések során gyűjtött minták ezer személy válaszait tartalmazzák, az adatgyűjtés módszere online-kérdőív. (A minta-elemszám megítélésekor figyelembe veendő, hogy például Németországban háromezer embert kérdeznek meg. Az alkalmazott adatgyűjtési módszer az EU több tagállamában is alkalmazzák.) Az elemzett minták nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatívak.
Kérdőívek
A lakossági felmérések múltja is sok évtizedes, sőt, valójában a fejlett világban ezek története jóval korábbra nyúlik vissza, mint az üzleti felméréseké. Céljuk a fogyasztók gazdasági közérzetének és várható költési, beruházási magatartásának feltérképezése. Az európai gazdasági térség üzleti és lakossági felméréseit ebben az esetben is az Európai Bizottság Közgazdasági és Pénzügyi Igazgatósága koordinálja.
A felmérések során használt kérdőívek az alábbiak:
Ipari / Kereskedelmi / Építőipari / Üzleti szolgáltatói / Fogyasztói
A GKI konjunktúra-index, az üzleti és a fogyasztói bizalmi indexek számítási háttere
Szezonális kiigazítás
A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel (Tramo Seats eljárással) kiszűri a szezonális hatások – például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket. A szezonális kiigazítási eljárást JDemetra+ nevű statisztikai programcsomag használatával készül.