A GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a megkérdezettek 6%-a biztosan, 18%-a valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Az elmúlt három esztendőben a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési szándékai csak enyhe hullámzást mutattak, határozott tendenciát nem. Az Otthonfelújítási Program lezárása óta az emberek jelentős része várakozó pozícióba került, vélhetően új, széles körben elérhető támogatási formák megjelenésére számítva. Ezeket az építőipari szereplők is fontosnak tartanák.
|
6% biztosan felújít |
18%
valószínűleg felújít |
3 év
stagnálás |
195k lakás 2021-22 |
Forrás: GKI felmérések.
*/ Az egyenleg mutató a lakásfelújítást tervezők és nem-tervezők arányának különbsége.
A magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41%-a épült 1970 előtt, 42%-a pedig 1970 és 2000 között. A XXI. században adták át a lakások 17%-át. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.
hatékonysági besorolásba esik.
| Építési időszak | Arány | Becsült db |
| 1970 előtt | 41% | ~1,85M |
| 1970-2000 | 42% | ~1,89M |
| 2000 után | 17% | ~0,77M |
Az elmúlt húsz évben sokféle állami támogatás segítette a lakásfelújításokat
A panelfelújítási program 2005-ben indult, elsősorban homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére. A Zöld Beruházási Rendszer 2009-ben indult, EU szén-dioxid kvóták bevételeiből. 2015-ben a CSOK megjelenése rendszerszintű változást hozott. A következő jelentős lépés az Otthonfelújítási Program indulása volt 2021-ben: akár 3 millió Ft állami támogatás, azonos önerő mellett. A program két évig futott, összesen 195 ezer lakás újult meg a segítségével.
| OTTHONFELÚJÍTÁSI PROGRAM (2021-2022) SIKERÉNEK KULCSA:
Egyszerű konstrukció • Széles jogosultsági kör • Rugalmas felhasználhatóság → 195 ezer lakás |
Jelenleg is többféle támogatás érhető el
A rezsicsökkentés 2022 júliusi módosítása új helyzetet teremtett. 2026 elején többféle forrás érhető el: a KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program (max. 10M Ft, csak energetikai célra), a Vidéki Otthonfelújítási Program és a falusi CSOK (csak 5000 fő alatti településeken). A KEHOP Plusz esetében több mint 2 millió ház jogosult, de 2025 végéig alig 9 ezer igénylés érkezett.
| KEHOP PLUSZ: ALACSONY KIHASZNÁLTSÁG
2 millió jogosult ház → 9 ezer igénylés = 0,45% kihasználtság |
A lakosság lakásfelújítási szándékai három éve lényegében stagnálnak
A GKI 2026. januári felmérése szerint 6% biztosan, 18% valószínűleg felújítana. Ezek az arányok megegyeznek az egy évvel ezelőtti értékekkel, de alacsonyabbak a 2025. októberieknél (8% és 22%). A 2021-es Otthonfelújítási Program bevezetésekor tapasztalt markáns élénkülés nem ismétlődött meg; a lakosság visszafogottabb érdeklődést mutat. A szándékok három éve sem felfelé, sem lefelé nem változtak érdemben.
Inkább a fiatalabbak és a községekben lakók vállalkoznak lakásfelújításra
A jövedelmi helyzet egyértelműen korrelál a felújítási szándékkal: alsó ötöd 10% (3+7), felső ötöd 49% (15+34). Életkor szerint: 30-39 évesek a legaktívabbak (35%), 60+ a legkevésbé. Településtípus: községek (29%), kisvárosok (26%). Régió: Nyugat-Dunántúl kiemelkedik (28%).
| Dimenzió | Legaktívabb | Legkevésbé aktív |
| Jövedelem | Felső ötöd: 49% | Alsó ötöd: 10% |
| Életkor | 30-39 év: 35% | 60+ év |
| Település | Község: 29% | Nagyváros |
| Régió | Nyugat-Dunántúl: 28% | – |
| EURÓPAI KONTEXTUS: RENOVATION WAVE ÉS RÉGIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁS |
Az EU Renovation Wave stratégiája (2020): 2030-ig megduplázni az épületfelújítási rátát (~1%-ról ~2%-ra). Magyarország jelenlegi rátája becslések szerint 0,5-0,8%, ami az uniós átlag alatt van.
| Ország | Felújítási ráta | Fő program |
| Lengyelország | ~1,2% | Czyste Powietrze (700e+ ház) |
| Csehország | ~1,0% | Nová Zelená Úsporám |
| Magyarország | ~0,5-0,8% | KEHOP Plusz (alacsony) |
| EU cél (2030) | 2,0% | Renovation Wave |
| Összefoglaló |
A GKI 2026. januári lakossági felmérése alapján a lakásfelújítási szándékok harmadik éve stagnálnak, miközben az állomány műszaki és energetikai megújulási igénye változatlanul jelentős. A programokhoz való hozzáférés (jogosultság, önerő, adminisztráció) és a beruházási bizonytalanságok együttesen fékezik a döntéseket, ezért a felújítási piac élénkülése továbbra is erősen támogatás- és finanszírozásvezérelt. A jelenlegi támogatási mix célzott, de nem univerzális; ez magyarázhatja, hogy a potenciálisan érintett körhöz képest az igénybevétel mérsékelt. A következő időszak kulcskérdése, hogy megjelennek-e olyan széles körben elérhető, egyszerű és kiszámítható konstrukciók, amelyek tömegesen képesek aktivizálni a háztartásokat, különösen az energiahatékonysági korszerűsítések terén.
