A GKI Gazdaságkutató Zrt. elkészítette a "Gazdasági háttér tervezőknek (táblázatok kommentárral 2008-2010)" című előrejelzését az üzleti szféra számára. A prognózis nyilvános megállapításait az alábbiakban ismertetjük.
***
A kiigazítás megkezdése után két évvel, 2008 közepén egyensúlyi szempontból a kedvező folyamatok erősödése a jellemző, miközben a növekedés a korábban reméltnél nehezebben gyorsul, az infláció és a kamatszínvonal magas, a forint viszont erős.
A gazdasági fejlődés feltételei lényegesen rosszabbak a korábbi évekénél. A világgazdaságot súlyosan érintő energia-, nyersanyag- illetve mezőgazdasági- ársokk 2008 őszére a lassuló világgazdasági növekedés és jó agrártermés hatására ugyan veszített erejéből, de az árszint tartósan magas. Az amerikai jelzálogpiacról 2007 augusztusában kiindult pénzügyi válság a korábban feltételezettnél kiterjedtebb és elhúzódóbb. A pénzügyi szektor veszteségei pánikot keltően hatalmasak, de a fiskális és a monetáris hatóságok aktív közreműködésével a pénzpiacok stabilizálódása valószínű. Más tényezőkkel együtt ez recessziós veszélyt okoz az EU-ban. Mindez nyilvánvalóan a magyar gazdasági fejlődést is negatívan érinti.
A rosszabb európai konjunktúrát jól jelzi, hogy a 2008-2010 átlagában várhatóan 1,7%-os EU-növekedés jóval kisebb a 2005-2007 közötti 2,6%-nál, s megegyezik a 2002-2004 közötti dekonjunkturális időszakéval.
A GKI jelenleg a 2009. évi költségvetés elfogadását tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, de nem sokkal kisebb az országgyűlési választások 2009 első felében való lebonyolításának valószínűsége sem. A következő – nagy valószínűséggel Fidesz-vezette – kormány gazdaságpolitikája azonban egyelőre nehezen jelezhető előre. A jelenlegi ellenzék ugyan a hatalom küszöbéig jutott, de eddigi, gyakran reformellenes és populista álláspontjával rendkívül beszűkítette a saját, esetleges hatalomra kerülése utáni mozgásterét. A politikai döntéshozók ismét könnyen szembesülhetnek azzal a dilemmával, hogy a felkeltett várakozások teljes kielégítése pénzügyi válsággal fenyegetne, az ígéretekkel való gyors szakítás viszont – a jelenlegi kormány időszakában bekövetkezetthez hasonló – hitelvesztést okozhat az új kormány számára.
Míg az életkörülmények 2002-2004-ben a gazdaság valós teljesítőképességénél lényegesebben jobban javultak (a fogyasztás évi 6,8%-kal nőtt), 2005-2007 során (2006 őszétől) kényszerű erőteljes egyensúlyi korrekció következett be: a lakosság jövedelme és fogyasztása 2007-ben csökkent, a 3 év átlagában pedig a GDP-nél mérsékeltebben, évi 1,2%-kal emelkedett. A 2008-2010 közötti időszak az életszínvonal szempontjából kedvezőbb lesz a megelőző három événél, de a fogyasztás továbbra is a GDP-től elmaradó, évi 2-2,5%-os mértékben emelkedik, ami egy modernizációt folytató országban természetes.
2005-2007 között évi átlagban még 1%-kal sem bővült a beruházások volumene (ezen belül 2006-ban csökkent). 2009-2010-ben viszont a beruházások látványosan gyorsuló, kétszámjegyű növekedése valószínű, ennek révén a 2008-2010 közötti fejlesztési ütem – a stagnáló 2008. évi teljesítmény ellenére – évi 7-7,5% lesz, a 2002-2004. évi 6,6%-ot is meghaladja.
Magyarországon 2007-2010 között összesen 11,8 milliárd euró új, elméletileg rendelkezésre álló EU-forrással lehet számolni. Az új támogatások évenkénti felhasználása azonban 2008-2010-ben még lényegesen el fog maradni a kötelezettségvállalási lehetőségtől (miközben az előző időszakról jelentős áthúzódó összegeket fizetnek ki). Ennek egyik fő oka az, hogy az Európai Unió nagy késéssel fogadta el a 2007-2013 közötti időszakra szóló költségvetést, a Brüsszel által történt jóváhagyás előtt pedig nem lehetett kiírni a pályázatokat. Végülis 2008-2010 során 7 milliárd euró körül tényleges felhasználást feltételezünk.
A magyar gazdaság növekedési üteme a 2007. évi növekedési gödör (1,3%) után 2008-tól fokozatosan gyorsul. A 2008-2010 átlagában 3,1% körüli ütem több mint 1 százalékponttal alacsonyabb lesz a 2002-2004. évinél, de azonos a 2005-2007. évek átlagával.
A fejlődés fő húzóereje az éves átlagban továbbra is kétszámjegyű növekedésű, de lassuló(!) feldolgozóipari export lesz. 2005-2007-hez képest viszont a mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye gyorsul leginkább. Átlag feletti dinamika várható az üzleti szolgáltatásoktól – a kereskedelmen át a szállításig -, miközben a közszolgáltatások továbbra is nagyon lassan bővülnek. A növekedés tehát export- és beruházás-orientált lesz.
Az exportdinamika lassul (2002-2004: 11%, 2005-2007: 15%, 2008-2010: 11-12% évente) elsősorban a nyugat-európai konjunktúra gyengülése miatt. Az importdinamika viszont némileg gyorsul, a beruházási tevékenység EU-források beáramlásával is összefüggő élénkülése következtében. Az áruk és szolgáltatások kereskedelmi mérlegében így is évi 2-2,5 milliárd euró aktívum keletkezik.
2010-ig összességében szerény, az előző évekhez hasonló foglalkoztatás-növekedésre lehet számítani. Az üzleti szféra egyes ágazataiban (építőipar, szolgáltatások) a foglalkoztatás emelkedik, de az államigazgatásban és az oktatásban – a reformokkal és a kiigazítással összefüggésben (jórészt 2008-ban) – mérséklődik. A munkanélküliségi ráta magasabb lesz az előző évek átlagánál (2002-2004: 6%, 2005-2007: 7%, 2008-2010: 7,4%). A nemzetgazdasági szintű termelékenység (az egy foglalkoztatottra jutó GDP) növekedése 2008-2010-ben éves átlagban 3% körül lesz, ami megegyezik az előző hároméves perióduséval, de alacsonyabb az évtized elején megvalósultnál.
Az infláció a 2002-2004 közötti átlagosan 5,6%-ról 2005-2007 között 5,1%-ra csökkent, s 2008-10 között 4,6% körül várható (az utóbbi három éven belül folyamatos mérséklődés mellett). A világban általában mindenhol, beleértve az EU-t is, azzal kell számolni, hogy az áremelkedés magasabb lesz az előző évtizedénél, részben a megemelkedett energia-nyersanyag-élelmiszer árak miatt, részben pedig a pénzügyi válság költségvetési és monetáris terheinek ily módon történő szétporlasztása következtében.
A monetáris politika a következő években sem válik sokkal rugalmasabbá. A jegybank kizárólagosnak tekintett célja a középtávra elfogadott 3%-os inflációs pálya alátámasztása. Ezért a forint valószínűleg erős marad, s a kamatok főleg 2009-től csökkennek.
2008 és 2010 között az aktualizált konvergencia program pályáján haladva és 2 év alatt a GDP 2-3%-ára kiterjedő adócsökkentést feltételezve folytatódik az államháztartási egyensúly javulása. A 2002-2004-es és a 2005-2007-es időszak 7,5%-os deficitjével szemben 2008-2010 között a hiány a GDP átlagosan 3,3%-át fogja kitenni. 2010-ben a deficit várhatóan a GDP 3%-a alá kerül. Az államadósság a GDP-hez mérten csökken. Megfelelő fiskális szabályok elfogadásával, fegyelmezett költségvetési gazdálkodással megteremthetők a 2012-13. évi eurócsatlakozás feltételei.
A külső finanszírozási igény GDP-hez viszonyított aránya a 2002-2004 közötti, nagyon magas 7,8%-ról 2005-2007-re 5,1%-ra csökkent, 2010-ig pedig – főleg az EU-támogatások hatására – átlagosan 2,8%-ra eshet vissza.
