1.A GKI szerint 2011-ben az államháztartási pénzforgalmi folyamatok havonkénti alakulását néhány óriás méretű rendkívüli kiadási és bevételi tétel miatt nem lehet önmagában a havonkénti tényszámok és a hivatalos (ráadásul éven belül többször módosuló) költségvetési előirányzatok összevetésével elemezni, csak az ezektől a rendkívüli hatásoktól megtisztított számok alkalmasak a valódi tendenciák jellemzésére.
1.A GKI szerint 2011-ben az államháztartási pénzforgalmi folyamatok havonkénti alakulását néhány óriás méretű rendkívüli kiadási és bevételi tétel miatt nem lehet önmagában a havonkénti tényszámok és a hivatalos (ráadásul éven belül többször módosuló) költségvetési előirányzatok összevetésével elemezni, csak az ezektől a rendkívüli hatásoktól megtisztított számok alkalmasak a valódi tendenciák jellemzésére.
A most publikált első féléves államháztartási számok összehasonlítását az éves előirányzatokban szereplő két ilyen rendkívüli (de a költségvetési könyvelésben még nem megvalósult) tétel torzítja jelentősen: egyrészt az 528.8 milliárd forintos nyugdíjpénztári vagyonátadási bevétel, másrészt pedig a 498,6 milliárd forintos MOL részvényvásárlási kiadás. Ezekkel korrigálva az első féléves összesített fő arányszámok a következők:
- a bevételeket tekintve az éves előirányzat 48,1 %-ánál,
- a kiadásokat tekintve az éves előirányzat 51,3 %-ánál ,
- az egyenleget tekintve az éves előirányzat 85,2 %-ánál
áll a teljesítés. Ezek az arányszámok a megelőző évek adataival összevetve önmagukban nem jeleznek az egyensúlyi céltól való kedvezőtlen eltérést. (Csak az egyenleget tekintve most kivételesen kicsi a korrigált és a hivatalos arányszám eltérése, mivel a két említett jelentős korrekciós tényező az éves előirányzatnál megközelítően kioltja egymást, miközben tényleges pénzügyi teljesítés egyik tételnél sem történt június végéig.)
Az első félévi pénzforgalmi államháztartási adatok az éves tényszámok arányában 2007-2010 (%-ban)
| 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | |
| Bevétel | 46,4 | 47 | 47,8 | 47 |
| Kiadás | 49,4 | 49,1 | 50,5 | 51,4 |
| Egyenleg | 77,7 | 79,6 | 88,7 | 118,8 |
Forrás: PM ill. NGM
2.A költségvetési törvény júliusi módosítása átvezette az eredetileg vártnál alacsonyabb bevételek, illetve a bizonyos területeken végbemenő kiadási túllépések hatásait az előirányzatokon úgy, hogy az egyensúlyi cél emiatt nem változott és ellentételként a kiadási előirányzatok csökkentek, főleg a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainál és az elkülönített alapoknál.
Az első félévi adatok és a más forrásokból rendelkezésre álló információk is arra mutatnak, hogy a költségvetés ezen módosításra szükség volt, főleg azért, mert az áfa és a társasági adó bevételek jelentősen kisebbek lesznek az eredeti költségvetési törvényben szereplő mértékeknél és várhatóan a most módosított értékek körül alakulnak.
Az idei költségvetési egyensúly szempontjából a továbbiakban a két fő kockázati tényezőt az önkormányzati szféra várható tervezettnél magasabb hiánya és a költségvetési intézményi szférában a törvény módosításával csökkentett kiadási előirányzatok betarthatósága jelenti.
Az önkormányzatoknál a vártnál jóval magasabb hiány keletkezett tavaly és ehhez képest az idei évre betervezett radikális javulás elérése nem valószínű azért sem, mert csak jövőre lép életbe az önkormányzati eladósodást fékező új törvényi szabályozás. Ezért az önkormányzatokon kívüli alrendszerekben a most megcélzottnál csak alacsonyabb deficitet szabadna megengedni, de erre vonatkozóan még nem született kormányzati döntés.
A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok első félévi kiadásainál a nettó (a saját bevételekkel csökkentett) költés eddig 84 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi azonos időszakit, noha az év egészére a módosított költségvetési törvény szerint közel 40 milliárd forintos csökkenést kellene elérni.
3/ A gyógyszerkassza kiadásai az első félévben mintegy 15 milliárd forinttal haladták meg a tavalyit, miközben az év egészére hasonló nagyságú csökkenés szerepel a tervben. Ezt az eddigi túllépést a közelmúltban eldöntött intézkedések és a gyógyító-megelőző ellátásoknál bekövetkező megtakarítások egyensúlyi szempontból végül ellentételezhetik.
Akar László, a GKI-csoport vezérigazgatója
