A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2025-re 2-2,5%-os GDP-növekedést prognosztizál, amely a külpiaci kereslet élénkülése, a kormányzati gazdaságpolitikai intézkedések és a belső fogyasztás bővülése révén valósulhat meg. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kell kísérni a geopolitikai kockázatokat, a globális gazdasági környezet alakulását, valamint a beruházási aktivitás ütemét, amelyek mind hatással lehetnek a növekedési kilátásokra.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2024 negyedik negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét, míg az előző negyedévhez képest 0,5%-os növekedést mutatott. Ezzel a gazdaság technikai értelemben kilépett a recesszióból. A teljes 2024-es évben a hazai GDP-termelés volumene 0,6%-kal bővült. A részletes KSH-adatok március eleji publikációja várhatóan megerősíti ezt a tendenciát, amely alapján 2024 mérsékelt növekedést hozó évként kerül be a gazdaságtörténetbe.
A 2025-ös év kilátásait tekintve bizakodásra adhat okot, hogy a magyar gazdaság külpiaci értékesítési lehetőségei fokozatosan javulnak. Bár az orosz-ukrán konfliktus rövid távú rendezése továbbra sem valószínű, az Európai Unióban fokozatosan erősödő gazdasági bizalom tapasztalható. Az Európai Bizottság által közzétett uniós gazdasági hangulatindex január és február folyamán is emelkedett, 22 havi csúcsot elérve. Különösen az ipari szektor várakozásai javultak, ami pozitív jelzés a magyar exportőrök számára. Németországban, hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerénél, az ipari bizalmi index is növekedést mutatott, ami további lendületet adhat a magyar gazdaság számára. Ezen felül a versenyképes árfolyam is támogatja a hazai vállalatok exportlehetőségeit.
A magyar üzleti szektor várakozásai is javuló tendenciát mutatnak. A GKI üzleti bizalmi index 2024 februárjában mintegy 2 ponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Ha ez a trend folytatódik, az megerősítheti a gazdasági növekedés fenntarthatóságát.
A kormányzat aktív lépéseket tesz a gazdasági dinamizálás érdekében. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv célja az üzleti környezet, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) működési feltételeinek javítása. A program többek között exportösztönző és kifektetési hitelprogramokat, valamint a belső kereslet élénkítését célzó intézkedéseket (például munkáshitel, szja-kedvezmény emelése, hároméves bérmegállapodás) tartalmaz. A kkv-k megerősítését szolgálja a Demján Sándor-program, amely a technológiai innovációt és digitalizációt támogatja. Emellett a hazai vállalkozások versenyképességének növelését szolgáló 400 milliárd forintos hitel-, lízing- és tőkeprogramok is rendelkezésre állnak.
Az ipar számára 2025 fordulópontot jelenthet: két év visszaesést követően az ágazat idén növekedési pályára állhat. Az új termelőkapacitások belépése önmagában 0,6 százalékponttal növelheti a GDP-t az MNB becslése szerint. Az építőipar fellendülését a december végén mért 15,7%-os szerződésállomány-bővülés támasztja alá, míg a kereskedelemben a növekvő lakossági jövedelmek ösztönözhetik a fogyasztást. A turizmus ágazat számára szintén kedvezők a kilátások, amelyet a beutazások dinamikus bővülése és az ágazati bank létrehozása is támogathat. Az üzleti szolgáltatások terén is mérsékelt keresletnövekedés várható, amit a GKI havi felmérései is megerősítenek.
2020: A gazdaság jelentős, -4,6%-os visszaesést szenvedett el a világjárvány következtében.
2021: Erős, 7,1%-os növekedés következett be a gazdaság újra indulásával.
2022: Némi lassulás, de alapvetően tempós, 4,5%-os növekedés.
2023: Enyhe, 0,4%-os visszaesés az energiaválság és a globális bizonytalanságok miatt.
2024: A KSH első becslése szerint 0,6%-os növekedés, a gazdaság technikailag kilépett a recesszióból.
2025: A GKI szerint 2-2,5%-os növekedési ütem várható a külpiaci kereslet és a belső fogyasztás élénkülése révén, ami stabilabb gazdasági fellendülést vetít előre.
