A nemzetgazdasági ágazatok munkatermelékenységet vizsgáló sorozatunk harmadik részeként a feldolgozóipar és az építőipar után a kereskedelmet vesszük sorra.[1] 2023-ban az EU-ban a kereskedelem átlagosan a GDP 11,3%-át, Magyarországon 10,3%-át tette ki. A V3-ak esetében ez az arány magasabb, élen Lengyelországgal (14,3%)[2].
A kereskedelem munkaerő-termelékenység növekedése alapján a térségünkben Románia került az első helyre: a román adat 2012-ben tetőzött (+160%), majd 2014-ig esett (+80% alá), de a 2020-as évekre elértek egy 240% feletti, konzisztens színvonalat. A cseh és a magyar adat szintén impozáns: 50-65% között volt a növekedés. Az EU átlag (+20%) felett volt még Lengyelország is (közel 40%). A szlovákok esetében a munkaerő-termelékenység 2018-ig esett, s csak 2023-ra sikerült elérni a 2010-es érték 90% át.
A V4-es országok és Románia, valamint az EU-27 országok munkaerő-termelékenysége a kereskedelemben, 2010-2023 (2010=100%)
Forrás: Eurostat
A kereskedelem munkaerő-termelékenység javulása 2023-ig 2010-hez viszonyítva (+50%) kimagasló az ország teljes adatához (+15%), vagy a feldolgozóipar mutatójához (+8%) képest. A fejlődés 2020-ban tetőzött elsősorban a koronavírus járvány okozta korlátozások miatt, mivel ekkor a kiskereskedelmen nagy nyomás volt, hogy a házhoz szállítást jelentősen növelje. Ez több foglalkoztatottat követelt a nagyobb láncoknál, ugyanakkor ezek termelékenysége (egy főre jutó hozzáadott érték) meghaladta az átlagot. A kereskedelemben is megjelenő energia árrobbanás, a növekvő egyéb költségek, s az emellett szűkülő vásárlóerő mérsékelte a kereskedelem hozzáadott értékét, miközben a létszám is nőtt (504 ezer főre, +14% 2010-hez képest). A végeredmény a termelékenység enyhe visszaesése lett. A 2010 óta tartó boltbezárási hullám (közel 44 ezer üzlet szűnt meg, ami 31%-os csökkenést takar) szintén emelte a termelékenységet, mivel jellemzően kis alapterületű, nagy élőmunka ráfordítású boltok szűntek meg, miközben a kieső vásárlőerő a nagyobb láncoknál jelent meg. Ehhez lökést adott az árstop is, ami jelentős veszteséget okozott a kisebb üzleteknek (mivel vevőik az alacsonyabb árat – kényszerűen – nyújtó nagyobb láncok egységei felé terelődtek).
A magyar nemzetgazdaság és a kereskedelem munkaerő termelékenységének változása, 2010-2024 (2010=100%)
Forrás: Eurostat és KSH alapján GKI saját számítások
Hozzá kell tenni, hogy a kiskereskedelemben intenzív volt az innováció (webáruházok, házhozszállítás), ezáltal is javult a munkaerő termelékenysége.
Mivel a kereskedelem hazánk egyik eredményes és dinamikusan fejlődő ágazata, a kormányzat gyakran alkalmaz vele szemben különféle gazdaságpolitikai eszközöket, például különadókat vagy árkorlátozásokat. Ezek az intézkedések ugyan rövidtávú célokat szolgálhatnak, azonban hosszabb távon lassíthatják az ágazat növekedését és termelékenységének javulását. Mindez hatással lehet a gazdaság egészének termelékenységi szintjére is. Ha pedig a bérek növekedése tartósan meghaladja a termelékenység javulását, az inflációs nyomást eredményezhet, ami további gazdasági kihívásokat vonhat maga után.
[1]Ebben az esetben a NACE rev. 2 G kategóriájába tartozó, kis- és nagykereskedelemet folytató vállalatokat vizsgáljuk, illetve kis súllyal, de az gépjárművek javítását is ide sorolják.
[2]Forrás:https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nama_10_a64__custom_15918673/default/table?lang=en
