A gazdasági szektorok körében végzett munkatermelékenységi cikksorozatunkban a feldolgozóipar, az építőipar és a kereskedelem[1] után az információs és kommunikációs ágazatot vesszük sorra. Az infokommunikáció 2023-ban az EU-ban átlagosan a GDP 5,3%-át tette ki, aminek régiós eloszlása a szlovák és lengyel 4,8%-tól a román 7,6%-os szintig terjed[2].
2018-ig mérsékeltek voltak a különbségek a régióban, ezek után hagyta le Románia növekedési üteme a többi országot: 2018-tól 6 év alatt a 2010-es szint 140%-áról 200%-ra növekedett a termelékenység. Csehország 2024-ben 33 százalékponttal volt a magyar színvonal felett, míg a lengyelek felülről közelítettek a magyar adathoz (2022-ben még 30 százalékponttal meghaladták a hazai szintet). A kivétel Szlovákia, ahol folyamatosan csökkent a termelékenység mértéke, és tavalyra már alig haladta meg a 2010-es érték 80%-át. Ehhez képest Magyarország 2024-re érte el újra az Uniós átlagot.
A V4-es országok és Románia, valamint az EU-27 országok munkaerő-termelékenysége az infokommunikációs szektorban, 2010-2024 (2010=100%)
Forrás: Eurostat
A magyar adat 2010 és 2016 között 8%-kal csökkent, miközben az EU-ban 13%-os volt a növekedés. Ezt követően rapid emelkedés valósult meg (2024-ben az induló szintet 33%-kal haladta meg az adat). Ennek oka a telekom szektor esetében (amely alágazata az infokommunikációnak) az erőteljes létszámcsökkentés volt, miközben a gazdálkodási mutatók jelentősen javultak. A létszám egy része nem veszett el a leépítések során, mivel alvállalkozóként továbbra is ellátták korábbi feladataikat. Ezzel együtt is az egy dolgozóra jutó hozzáadott érték jelentősen emelkedett. Az infokommunikációs szektorban foglalkoztatottak száma a 2010-es 84 ezer főről 2024-re 135 ezer főre emelkedett, vagyis a növekvő foglalkoztatás mellett is javult a termelékenység a nem-telekom szektorban is. Ennek oka, hogy jelentős exportot bonyolít az ágazat (2023: 1836 milliárd Ft), ami a szolgáltatás export 18%-a.
Érdemes összevetni az ágazati munkatermelékenységet az országos adatokkal is. Ez alapján az infokommunikációs szektor 33%-os növekedése 2010-hez képest messze gyorsabb, mint a nemzetgazdasági 15%, vagyis az ágazat felfelé húzza a magyar gazdaság termelékenységét is. Különösen szembeszökő, hogy az újraiparosítási tervekben uralkodó súlyú feldolgozóiparhoz képest (+8% 2010-hez képest) az infokommunikációs ágazat négyszer gyorsabban javította hatékonyságát. Mindez rámutat arra is, hogy mely szektorokat lenne érdemes kiemelten támogatni: a magas termelékenység alapozza meg a magas kereseteket, amely hozzájárul a magasabb életszínvonalhoz, és nem mellékesen ez alapozza meg felzárkózásunkat az EU fejlettebb országaihoz.
A magyar nemzetgazdaság és a hazai infokommunikációs szektor munkaerő termelékenységének alakulása, 2010-2024 (2010=100%)
Forrás: Eurostat
Bár az infokommunikációs szektor kisebb, mint akár a feldolgozóipar, akár a kereskedelem, de ennek ellenére dinamikusabban fejlődik, és magasabb hozzáadott értéket képvisel. Ennek ellenére egy-két „zászlóshajó” beruházáson (SSC) kívül nem sok figyelmet kapott az elmúlt időszakig a főképp külföldiek által dominált szektor. Különösen igaz ez annak tükrében, hogy a szolgáltatás export-import egyenleg 2024-ben 11,2, miközben az áruexporté 11,7 milliárd euró volt (vagyis közel azonos súlyt képviselt).
[1]Korábbi cikkeink: https://gki.hu/language/hu/2024/10/31/stagnalas-kozeleben-a-munkaero-termelekenysege-a-feldolgozoiparban-magyarorszagon/ és https://gki.hu/language/hu/2025/04/08/a-kereskedelemben-6-szor-gyorsabban-nott-a-termelekenyseg-2010-ota-mint-a-feldolgozoiparban/
[2]Forrás:https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nama_10_a64__custom_16252909/default/table?lang=en
