Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak számos, nehezen számszerűsíthető gazdasági előnye van: a vámmentes uniós export, a működőtőke-beáramlás és a szabad munkaerőáramlás. Ezeknél jóval könnyebben megragadhatók az pénzbeli uniós támogatások hatásai.
2004-2008 közt az uniós pénzek összege a későbbiekhez képest aránylag szerény volt, ekkor a hazai GDP 0,2-1,6%-át tették ki. 2009-ben már 2,8%-on állt a mutató, majd gyors felfutást követően 2014-ben 5,3%-on tetőzött. A csúcsév után újból csökkenő pályára állt, de még a leggyengébb 2017-es évben is a GDP közel 2,5%-ának megfelelő támogatásnak örülhettünk. 2018-tól 2023-ig évi 4,5-5 milliárd euró élénkítette hazánk gazdaságát, mely a GDP 2,4-3,7%-ának felelt meg.
Összességében az uniós csatlakozás óta eltelt időszakban nettó 67,8 milliárd euró támogatás érkezett hazánkba (21 600 milliárd forint[1]). Ez az összeg a 2024-es hazai GDP 26%-ának felel meg, illetve több, mint egy teljes évnyi hazai beruházás volumene. Éves átlagban GDP arányosan 2,8% nettó forrás érkezett hazánkba 2004 után (2010 után az éves GDP 3,5%-a).
Az EU-s támogatások egyenlege nominálisan és a GDP arányában (milliárd euró, %)
Forrás: Európai Bizottság és KSH adatai alapján GKI számítás
A GKI makromodellje segítségével kiszámolta, mindez milyen hatással bírt a hazai gazdaságra. Uniós tagságunk első négy évében a hatás a későbbiekhez képest mérsékelt volt, ekkor 0,3-0,6%-kal növelte a GDP-t. 2007-ben az uniós támogatások segítségével sikerült elkerülnünk az enyhe recessziót. 2009-ben már 1,2%-kal emelték a források a GDP-t, majd egyre növekvő ütem mellett 2014-ben már 2,7%-kal, 2015-ben 2,4%-kal járultak hozzá a hazai gazdaság bővüléséhez. Az ezt követő években 1,3-1,9% között mozgott a mutató. A 2010-es, 2011-es és a 2013-as növekedés csak az uniós forrásoknak volt betudható. A többi évben a bővülés jelentős részét az uniós források tették ki, recesszióban pedig nagymértékben tompították a gazdasági visszaesést.
Összességében 2004 és 2023 közt az éves átlagos GDP növekedés 0,7% lett volna az EU-s támogatások nélkül, míg azokkal átlagosan 2,1% volt. Az éves átlagos GDP hatás tehát 1,4% volt, duplája az önerőből származó növekedésnek.
GDP változása és GDP változása az EU-s támogatások nélkül (%)
Forrás: GKI makromodellje (GDP EU-s támogatások nélkül) és KSH (GDP)
Az EU-s források nemcsak a gazdaság bővülésére, de a költségvetésre is pozitívan hatottak. Egyrészről az uniós források kiváltottak közvetlen állami kiadásokat, például a közvetlen agrártámogatásokat (földalapú támogatás), amelyeket az EU közvetlenül fizet ki a gazdálkodóknak a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében, így ezeket nem a magyar költségvetésnek kellett állnia. Hasonlóképp, az uniós társfinanszírozású operatív programokon keresztül megvalósuló pedagógusbér-emelés is mérsékelte az oktatási szektor hazai bérkiadásait.
Másoldalról az EU részéről érkeztek közvetett, az államkasszán átfolyó támogatások, melyek mérsékelték az állami beruházások költségvetésre rótt terheit. Példa erre az infrastruktúra-fejlesztésre érkező pénzek (utak, autópályák, vasútvonalak stb.), valamint a közintézmények energetikai korszerűsítése. Hasonlóképp, az innovációs és kutatás-fejlesztési támogatások, amelyek a versenyképesség növelését szolgálták, nagyrészt uniós programok keretében kerültek kifizetésre. A munkaerőpiaci programok (átképzések, közfoglalkoztatási projektek, ifjúsági garancia program) szintén jelentős uniós társfinanszírozással működtek, ezáltal csökkentve a szociálpolitikai kiadások hazai finanszírozási igényét. Az oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, például iskolák, óvodák, kórházak felújítása, szintén gyakran EU-s forrásból valósult meg.
A megvalósuló projektek az adóbevételek oldaláról is támogatták a költségvetést; 2010 és 2023 közt az EU-s nettó kifizetések kb. 40%-a jelent meg az államháztartás bevételi oldalán, ami a 15%-os önerőt (hazai költségvetési kiegészítő kiadásokat) leszámítva közel 30%-os kiadás arányos nettó bevételt jelent. Ez az éves költségvetések átlagosan 2,5%-a, vagyis ennyivel javították a költségvetési egyenleget.
Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy az uniós források gyakran korlátozott hatékonysággal kerültek felhasználásra és gyakori volt a túlárazás is. Ennek ellenére az európai uniós tagságunk gazdasági előnyei vitathatatlanok, a magyar gazdasági bővülés motorjaként szolgáltak az előző másfél- két évtizedben.
[1] mindig az adott évi átlagos árfolyamon számolva
