Az OKSZ a tanulmány elején leszögezi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium állításaival ellentétben ők soha nem állították, hogy az árrésstop ne csökkentené a közvetlenül érintett termékek végső fogyasztói árát, vagy ne lenne direkt hatással az inflációra.
A GKI-tanulmány ezzel szemben alátámasztja, hogy az intézkedés olyan mellékhatásokkal jár, amelyek nem jók a vásárlóknak sem, rontják a GDP-növekedés esélyeit, és általában is ellentétesek a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeivel.
Az árrésstop-szabályozás többek közt a következő kockázatokat rejti magában:
- A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot.
- A kiskereskedelem beruházási képessége csökken, ami visszaüt a vásárlókra, romlik, vagy nem javul a kiszolgálás minősége és csökken a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma.
- A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van, ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását.
- Az érintett élelmiszerek alacsony árrugalmassága miatt nem jelentkezik érdemi többletfogyasztás. A meglepetésszerű, rögtönzött árintézkedések, illetve ezek kommunikációja a vállalkozói szektorban inkább a bizalmatlanságot hozzák felszínre.
Összességében az árrésstop elfedi az ellátási láncokon belül növekvő feszültségeket, rontja a fogyasztói élményt, a minőséget, és hátrányosan hat a nemzetgazdaság egészére.
A cikk Péter Zsombor írása, mely az index.hu oldalán jelent meg.
https://index.hu/gazdasag/2025/05/26/oksz-arrestop-nemzatgazdasagi-miniszterium-javaslat/
Kép forrása: Balogh Zoltán / MTI – Tejfölöket pakol a hűtőbe egy dolgozó a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én
