A munkatermelékenység elemzése során a feldolgozóipar, az építőipar, a kereskedelem és az infokommunikációs szektor után[1] most a pénzügyi- és biztosítási ágazatot vizsgáljuk meg. 2023-ban az EU-ban a pénzügy és biztosítási szektor átlagosan a GDP 4,6%-át tette ki. Ez a szlovák 2,7%-tól a magyar 4,1%-on keresztül a lengyel 5,1%[2]-ig terjed.
A pénzügyi- és biztosítási ágazat termelékenységi mutatója az EU-ban 11%-kal nőtt 2010 és 2024 között, ezt a régió államai bőven megugrották. A régióban a leggyengébb növekedést felmutató Szlovákia 32%-on állt tavaly, Magyarország pedig 47%-ot ért el. Lengyelország (71%) és Csehország (86%), valamint a Románia (109%) voltak a térség éllovasai.
A V4-es országok és Románia, valamint az EU-27 országok pénzügyi-biztosítási szektorának munkaerő-termelékenysége, 2010-2024 (2010=100%)
Forrás: Eurostat
Magyarországon a pénzügy-biztosítási terület munkatermelékenysége a 2010-es évek első felében visszaesett, és csak 2016-2017-re sikerült a 2010 termelékenységi színvonal felé kerülni. Ezek után viszont nagyon dinamikus fejlődés indult meg, 2021-re több, mint 40 százalékponttal javult a mutató. Ezt követően megtorpant a javulás, és azóta enyhe csökkenés volt. Ebben a szektort érintő különadóknak volt jelentős szerepe, mely kivonja a fejlesztési forrásokat. Ezzel együtt is a korábbi eredményeknek köszönhetően a hazai pénzügyi szféra 47%-os munkatermelékenység növekedése jelentősen meghaladja a hazai teljes mutatót (15%), így a szektor felfelé húzta a teljes termelékenységet (amit a feldolgozóipar 8%-os adata jelentősen lefelé húzott).
A nemzetgazdaság és a hazai pénzügyi-biztosítási szektor munkaerő-termelékenységének változása, 2010-2024 (2010=100%)
Forrás: Eurostat
A bank- és biztosítási rendszer erőteljesen digitalizálódott 2010-et követően, a telefonos applikációk elterjedése, az online szolgáltatások bővülése és javuló minősége, a kevesebb működtetett pénzintézeti fiók csökkentette az igényelt alkalmazottak számát. Mivel az adminisztrációs igény évről-évre növekszik a szektorban, ezért a létszámmegtakarítást meghaladóan emelkedett az újonnan felvett dolgozók száma. Így összességében az ágazat létszáma 2010-hez képest 103 ezerről 112 ezer főre nőtt (+8,7%)[3], miközben országos szinten 20%-kal bővült a foglalkoztatottak száma. Tehát miközben a gazdaság extenzív növekedési pályán volt, a pénzügyi és biztosítási szektor képes volt szinte kizárólag intenzív gazdasági növekedést produkálni. Ezt elősegítette, hogy a devizahitelek a lakossági oldalon gyakorlatilag megszűntek, így a devizakockázat okozta bedőlések már nem jelentettek rizikót, a javuló ügyfélkezelés és kockázatértékelés pedig az egyéb veszteségeket mérsékelte. A biztosítási szerződések mára szinte kizárólag inflációkövetőek, így a biztosítási bevételek megtartják reálértéküket, ez javítja a biztosítók működési hatékonyságát. Ugyanakkor a nem banki tulajdonú lízingcégek és az egyéb pénzügyi vállalkozások, akik kulcsszereplők a mikró finanszírozási piacon, nincsenek ilyen mozgástér birtokában. Egyoldalú bevételi szerkezetük és támogatásfüggő működésük miatt a rájuk nehezedő adók közvetlenül csökkentik hitelezési kapacitásukat, fenyegetik működésüket és rontják hatékonyságukat.
A pénzügyi és biztosítási szektor az elmúlt másfél évtizedben a digitalizáció, a működési hatékonyság javítása és a kockázatkezelési gyakorlatok fejlesztése révén kimagasló termelékenységnövekedést mutatott, jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdasági teljesítmény javulásához. Magyarországon a szektor termelékenységi javulása (47%) több mint háromszorosa volt a nemzetgazdasági átlagnak (15%).
Bár az elmúlt időszakban nőttek az ágazati szereplők adóterhei (bankadó, a tranzakciós illeték, az extraprofit-adó, a biztosítási adó és a legújabban bevezetett „önkéntes” díjcsökkentések), ezáltal csökkent a vállalatok jövedelemezősége, ennek ellenére növekedett a termelékenység. A rövidtávú termelékenységnövekedéssel párosuló profitcsökkenés hosszú távon visszafogja a szektor növekedését, ami kontraproduktív eredményhez vezet mind a piac, mind az állam számára.
[1]Korábbi cikkeink: https://gki.hu/language/hu/2024/10/31/stagnalas-kozeleben-a-munkaero-termelekenysege-a-feldolgozoiparban-magyarorszagon/ és https://gki.hu/language/hu/2025/04/08/a-kereskedelemben-6-szor-gyorsabban-nott-a-termelekenyseg-2010-ota-mint-a-feldolgozoiparban/
[2]Forrás:https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/nama_10_a64__custom_16285228/default/table?lang=en
[3]Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0009.html
