Jövő héten hirdetik ki a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, melynek apropóján a GKI megvizsgálta milyen hosszú távú trendek figyelhetők meg a felsőoktatásban.
Hányan tanulnak az egyetemeken?
2010 óta a hallgatói létszám a magyar felsőoktatásban „U” alakú pályát írt le. 2010-ben 318 ezren tanultak magyar egyetemeken, majd fokozatos csökkenés után az évtized második felétől ez a szám 250 ezer körül stabilizálódott 2022-ig, mely több, mint 20 százalékos visszaesést jelentett. Az előző két tanév trendfordulót jelentett, 2023-ban 272 ezer, tavaly 293 ezer volt a létszám, ám ez is elmarad a 15 évvel ezelőtti adatoktól.[1] Ugyanakkor a releváns (18-23 éves) korosztály létszáma is szűkült 18%-kal. Míg 2010-ben a megfelelő korosztályra vetítve 42% volt hallgató, addig 2024-ben már 48%.
A 2010-es évek elején a felsőoktatásba jelentkezők száma bezuhant (-20%), melyet a tandíjfizetés kiterjesztése magyaráz. Azóta a jelentkezők száma enyhe hullámzás mellett lényegében stagnál, míg a felvettek száma enyhén nő. Ennek oka, hogy a 2010-es évek második felétől kezdődően folyamatosan nő sikeres felvételik aránya: 2016-ban 67% örülhetett a ponthirdetésnél, 2024-ben már 77%.[2]
A képzési területek aránya a teljes hallgatói létszámból (2010, 2024, %)
Forrás: KSH.
Mit tanulnak a hallgatók?
Bár a gazdasági szakok veszítettek népszerűségükből az előző években, továbbra is messze ezen a képzési területen tanulnak a legtöbben (18%). Az egészségügy és a szociális gondoskodás 8%-ról 13%-ra emelkedett, így mára már a második legnépszerűbb terület. A műszaki tudományok csoportja tartja a 3. helyezését. Bár a tanárképzésre jelentkezők száma az előző évek béremeléseit követően gyorsan felfutott, a szakterület aránya (12%) még mindig elmarad a 2010-es értéktől (15%). Legnagyobb növekményt az informatika mutatott, 3,5%-ról 9%-ra emelkedett.
Nemek közti különbségek
2010 óta stabilan 54% körül alakul a női hallgatók aránya, tehát enyhén felülreprezentáltak. Ugyanakkor hatalmas a szórás a képzési területek közt. Legmagasabb (82%) a nők aránya a tanárképzési területen, ezt követi az egészségügy és a szociális gondoskodás (71%). Nagy az arányuk a művészeti, a humán- és a társadalomtudományi, valamint a jogi képzéseknél is.
A nők aránya a teljes hallgatói létszámból, képzési területenként (2010, 2024, %)
Forrás: KSH.
Megjegyzés: a szaggatott szürke vonal a nők átlagos arányát mutatja a teljes hallgatói létszámból
Jelentősen alulreprezentáltak viszont a műszaki (26%), valamint az informatikai (15%) területen. Pozitív fejlemény, hogy a műszaki területen az előző másfél évtizedben jelentősen (+8 százalékpont) nőtt a nők aránya, az informatikai képzéseknél azonban nem történt előrelépés. Fontos kezdeményezés a Nők a Tudományban Egyesület által szervezett „Lányok Napja” mely a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) tudományterületet próbálja közelebb vinni a potenciális női hallgatókhoz.
