A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint októberben az üzleti szektor és a fogyasztók is kissé derűsebb várakozásokat fogalmaztak meg, mint szeptemberben. A kilátások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe bő 1 ponttal, tizenhárom havi csúcsára emelkedett. A cégek foglalkoztatási hajlandósága kissé javult, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás viszont nem változott az előző hónaphoz képest. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága érezhetően kedvezőbbé vált.

Október a harmadik olyan egymást követő hónap, amikor a GKI üzleti bizalmi indexe a megelőző hónaphoz képest emelkedett, s ezzel értéke tizenhárom havi csúcsra ért fel. Ugyan az ipari és az építőipari bizalmi index alig változott szeptemberhez képest, de a kereskedelmi 3, a szolgáltatói mutató pedig 2 ponttal emelkedett. Az ipari index tizenhat, a kereskedelmi tizenhárom, míg a szolgáltatói tizenkét hónapja nem járt ilyen magasan. A közeljövőt illetően továbbra is az építőipar a legkevésbé, az üzleti szolgáltatások pedig a leginkább derűlátó szektor.

A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor az előző felméréshez képest enyhén javult. A következő három hónapban a vállalkozások 7%-a készül a létszám bővítésére, míg 12%-a szűkítené azt. A leginkább optimista szektor az üzleti szolgáltatások, itt a létszám bővítését tervezők aránya némileg meghaladja az elbocsátásokra készülőkét.

A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága októberben minden ágazatban érezhetően javult. Az ipari és az építőipari vállalatok szenvednek leginkább a kiszámíthatóság hiányától, a kereskedő és a szolgáltató cégeket ez kevésbé zavarja.

Az ár-indikátor, ami a cégek értékesítési árainak a következő három hónapban várható alakulását mutatja, augusztus és szeptember után októberben sem változott a megelőző felméréshez képest. A következő három hónapban a cégek 19%-a szeretne árat emelni, míg árcsökkentésre 8%-a készül.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke októberben kismértékben, bő 1 ponttal volt magasabb, mint szeptemberben, de e mutató így is tizennégy havi csúcsára ért fel. Az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzet értékelése alig változott, de a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátások érezhetően javultak szeptemberhez képest. Az ország következő 12 hónapban várható gazdasági helyzetének értékelése nem változott. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése az előző havinál kedvezőbb lett. A lakosság inflációs várakozása csökkent, míg a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás az év kilencedik hónapjához képest javult.

Az ábrák adatai megtalálhatók a mellékelt Excel-állományban.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szféra és a lakosság (azaz a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe: a GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

A GKI üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. A foglalkoztatási indikátor a következő három hónapban az alkalmazotti létszám növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.  Az ár indikátor a következő három hónapban az értékesítési árak növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.

A GKI fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga.

A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.