A magyar háztartások hitelállománya dinamikusan emelkedett a 2017 és 2025 első negyedéve közötti időszakban: a háztartási hitelek értéke mintegy 118%-kal bővült. Ezen belül 2024 második negyedéve és 2025 második negyedéve között 11,7%-kal nőtt az állomány, ami az Európai Unió 27 tagállama közül az 5. legmagasabb mutató. Viszonyításként Csehországban 7,1%, Szlovákiában 5,6%, míg Lengyelországban 3,6% volt ez az érték. A hazai hiteldinamika további erősödéséhez hozzájárul az Otthon Start hitelprogram is. A gyors hitelállomány bővülés növeli a törlesztési kötelezettségeket, s ezen keresztül fogyasztás visszafogó hatása is van.
2016 óta a háztartások hitelállománya évről évre bővült, eközben a hitelszerződések száma folyamatosan csökkent. 2012 óta a hitelszerződések száma 32,4%-kal csökkent, az állomány 71,5%-kal nőtt 2025 második negyedévig. Ez azt jelenti, hogy a fennálló hitelek átlagos értéke, illetve a törlesztőrészlete k nagysága emelkedik. A hitelállomány bővülésének egyik meghatározó tényezője a lakossági jövedelmek emelkedése és a lakásárak megugrása. 2017 és 2024 között mind a munkavállalói jövedelmek (+104%), mind a háztartási hitelállomány (+109%) megduplázódtak.
A növekvő hiteltörlesztések csökkentik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, ami visszafogja fogyasztást. Ez utóbbi több szempontból is meghatározó: egyrészt a fogyasztás az életszínvonal egyik fontos mutatója, másrészt a lakossági fogyasztás az állami bevételek jelentős részének (pl. az ÁFA-bevételek) az alapját képezi.
A hitelszerződések számának (ezer darab) és a háztartási hitelek állományának (milliárd forint) alakulása
Forrás: MNB
2014-ben az éves összesített háztartási hiteltörlesztés 1668 milliárd forintot, míg 2024-ben 3075 milliárd forintot ért el. Ez 10 év alatt nominálisan 84%-os (évi 6,3%-os) nominális növekedési ütemnek felel meg. Mindez reálértelemben 11,6%-os bővülést jelent.
A háztartások tőke- és kamattörlesztésre fordított kiadásai 2024-ben a teljes lakossági fogyasztáshoz képest 7,6%-ot tett ki. Ez az arány 2012-ben 15,3% volt és azóta csökkenő trendet követ, ami a háztartások fogyasztásának bővülését tükrözi. Első ránézésre ez kedvező folyamat, ugyanakkor sok társadalmi csoport jellemzően nem vesz fel vagy nem tud felvenni hitelt, így a kép árnyaltabb. A számok az időközben a bankrendszerből kikerült, követeléskezelőkhöz került hiteleket sem tartalmazzák.
A GKI 2025 szeptemberében egy 1000 fős, országos, reprezentatív felmérés keretében vizsgálta a lakosság törlesztési terheit és ezek hatását a fogyasztásra. A háztartások 38,5%-a rendelkezik valamilyen hitellel. Korcsoportos bontásban a 30-as éveikben járók körében a legmagasabb az eladósodottság aránya (55,8%-uknak van valamilyen hitele). Kiemelkedően magas a hitellel rendelkezők aránya a munkanélkülivel rendelkező háztartások között, ami társadalmi szempontból hosszabb távon jelentős kockázatot hordoz: míg az aktív keresők 45%-ának van hitele, addig a munkanélkülivel rendelkező háztartások esetében ez az arány eléri az 50%-ot. Igaz, náluk a hiteltörlesztés a jövedelem „csak” 21%-át teszi ki. A Bankmonitor felhívja a figyelmet, hogy KHR- (régebben BAR-) listán szereplő személyek száma hosszú csökkenés után 2025 márciusában újfent emelkedni kezdett.
Végzettség szerinti bontásban a szakmunkások körében a legnagyobb a hitellel rendelkezők aránya (43,9%), ugyanakkor a legmagasabb törlesztőrészlet a felsőfokú végzettségűekre jellemző: átlagosan 98 ezer forint havonta, ami nettó jövedelmük mintegy 23%-át emészti fel.
A hitellel rendelkezők aránya (%) és az átlagos törlesztő részlet (ezer forint) iskolai végzettségi csoportok szerint
Forrás: GKI felmérés
Fogyasztási szempontból elsősorban a törlesztőrészlet jövedelemhez viszonyított aránya a meghatározó, hiszen ez jelzi, hogy a hitelteher milyen mértékben szűkíti a háztartások elkölthető jövedelmét. Az átlagos törlesztőrészlet jelentősen eltér az iskolai végzettség, a jövedelmi helyzet és a foglalkozás szerint, ugyanakkor a törlesztés családi jövedelemhez viszonyított aránya az egyes társadalmi csoportok között kevésbé eltérő. Átlagosan a háztartások a jövedelmük 15,4%-át fordítják hiteltörlesztésre, és bár a jövedelem emelkedésével ez az arány csökken, a legmagasabb keresetűek körében is meghaladja a 10%-ot.
Összességében a magyar háztartási hitelpiacon az elmúlt években egyszerre figyelhető meg a hitelállomány dinamikus bővülése és a hitelfelvevők körének szűkülése. A törlesztőrészletek érdemben mérséklik a háztartások elkölthető jövedelmét, ami fékezi a fogyasztást és közvetve az állami bevételek alakulását is befolyásolja. Az Otthon Start program tovább ösztönzi a hitelállomány bővülését, ami a meglévő trendeket tovább erősítheti. Mindez indokolttá teszi, hogy a fogyasztási és megtakarítási folyamatok értelmezésekor a hitelállomány alakulását is hangsúlyosan vegyük figyelembe.
