A nettó tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó adózás utáni jövedelmet jelenti (például osztalék, kamat vagy árfolyamnyereség formájában[1]), amelynek eloszlása jól közelíti az országon belüli vagyoni különbségeket. A NAV adatai szerint 2024-ben a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 356 ezerről 362 ezerre, mintegy 1,5 %-kal nőtt. A bevallott nettó tőkejövedelem összege 2840 milliárd forint volt, ami 7%-os növekedés 2023-hoz viszonyítva. Az egy tőkésre jutó átlagos nettó tőkejövedelem 7,8 millió forint volt, ami egy lakosra vetítve 291 ezer forintot jelent.
A 2024. évi tőkejövedelmek települések szerinti alakulását is megvizsgálta a GKI. Településtípusok szerint a fővárosban volt a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem 11 millió forinttal. Ettől lényegesen elmarad az ország többi része: a vármegyeszékhelyeken és a vármegyei jogú városokban 7,4 millió forint, a városokban 6,5 millió forint, míg a nagyközségekben és községekben 6,2 millió forint nettó tőkejövedelme képződött a tőkéseknek. A fővárosban összpontosul a teljes nettó tőkejövedelem 35%-a, miközben a tőkések 25%-a lakik csak itt. A vármegyeszékhelyek és a vármegyei jogú városok 21%-át adják a teljes tőkejövedelemnek, míg a városokban 25%, a községekben pedig 17% képződött. 180 településen nem volt tőkejövedelem.
Az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelmek megoszlása településenként 2024-ben
(millió Ft)
Forrás: NAV SZJA adatok alapján, GKI számítás
Vármegye szerinti összehasonlításban Fejér vármegyében a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem (11,2 millió forint), még Budapestet is megelőzve ezzel. Ez elsősorban Felcsút kiugró, több mint 1 milliárdos értékének köszönhető, enélkül az átlag csak 5 millió forint körül alakulna. Továbbá, Felcsút 124 %-os tőkejövedelembővülésének is köszönhető, hogy Fejér vármegyében éves szinten 37%-kal növekedtek az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelmek. A legalacsonyabb tőkejövedelmek egy tőkésre számítva Békés vármegyében voltak, ahol 3,7 millió forint volt az érték.
Az egy lakosra jutó nettó tőkejövedelmek megoszlása településenként 2024-ben
(ezer Ft)
Forrás: NAV SZJA adatok alapján, GKI számítás
Egy lakosra számítva (tehát az állandó lakosok számára vetítve), Budapesten kétszer annyi tőkejövedelem képződött, mint a vármegyei jogú városokban (616 és 307 ezer forint). A városokban 228 ezer forint, a községekben 159 ezer forint volt éves szinten ez az összeg. Az országos átlag 290 ezer forint lett. Kiemelkedik a Balaton környéke, ahol a turizmusra épült vállalkozások nagy száma miatt az egy lakosra jutó tőkejövedelem magas, azonban mivel ezek jobbára kisvállalatok, így egy tőkésre számítva már koránt sem kiugró az érték. Nógrád vármegyében képződött a legkevesebb tőkejövedelem egy lakosra vetítve (95 ezer forint), míg Fejér vármegyében a legtöbb (371 ezer forint). Ez a már említett felcsúti kiugró értéknek köszönhető, amely az előző évi érték duplája: 2024-ben bő 31 millió forint volt az egy lakosra számított tőkejövedelem. A második helyezett továbbra is Vaskeresztes lett 12,5 millió forinttal, míg a harmadik Bihardancsháza, 9 millió forinttal.
A munkajövedelmek és a tőkejövedelmek a legalább városi ranggal rendelkező települések között 0,8-as korrelációt (erős együtt mozgást) mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a magasabb munkajövedelemmel rendelkező városokban magasabbak a tőkejövedelmek is. Ezt az magyarázza, hogy jellemzően a magasabb jövedelmek magasabb megtakarítási és befektetési rátát eredményeznek, ezzel növelve a település tőkejövedelmeit, tovább mélyítve a vagyoni különbségeket a települések között. Emellett a nagyobb fizetőképesség miatt több vállalkozás tud megélni a településen, így a tőke hozama is magasabb lehet.
| Településtípus | Nettó tőkejövedelem tőkésenként 2024
(millió forint) |
Változás
(ezer forint) |
Változás
(%) |
Egy lakosra jutó tőkejövedelem
(ezer forint) |
| Főváros | 11,04 | 230 | 2,1% | 616 |
| Megyei jogú városok és megyeszékhelyek | 7,43 | 257 | 3,6% | 307 |
| Városok | 6,52 | 524 | 8,8% | 228 |
| Községek és Nagyközségek | 6,23 | 434 | 7,5% | 159 |
| Vármegye | Nettó tőkejövedelmek tőkésenként 2024
(millió forint) |
Változás
(ezer Ft) |
Változás
(%) |
Egy lakosra jutó tőkejövedelem
(ezer forint) |
| Fejér | 11,23 | 3 003 | 36,5% | 371 |
| Pest | 9,2 | 600 | 7% | 363 |
| Országosan | 7,84 | 402 | 5,4% | 287 |
| Győr-Moson-Sopron | 7,06 | -253 | -3,5% | 265 |
| Bács-Kiskun | 7,72 | 783 | 11,3% | 251 |
| Veszprém | 5,32 | 182 | 3,6% | 231 |
| Komárom-Esztergom | 6,64 | 449 | 7,3% | 230 |
| Csongrád-Csanád | 6,37 | 910 | 16,7% | 227 |
| Hajdú-Bihar | 6,38 | 491 | 8,3% | 211 |
| Vas | 5,64 | 451 | 8,7% | 188 |
| Zala | 4,83 | 170 | 3,7% | 187 |
| Somogy | 4,99 | 401 | 8,7% | 169 |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 6,42 | 1 204 | 23,1% | 168 |
| Heves | 5,3 | 614 | 13,1% | 164 |
| Baranya | 5,4 | -1 189 | -18,1% | 159 |
| Tolna | 4,54 | -1 844 | -28,9% | 139 |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 5,2 | -25 | -0,5% | 129 |
| Békés | 3,7 | -125 | -3,3% | 114 |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 4,63 | -173 | -3,6% | 109 |
| Nógrád | 4,03 | -131 | -3,2% | 95 |
[1] Ugyanakkor nem tartalmazza az állampapírok kifizetéseit és a bankbetétek hozamait.
