A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint februárban a fogyasztók kilátásai érezhetően javultak, míg a cégeké gyakorlatilag nem változtak januárhoz képest. A kilátások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe 1 ponttal emelkedett. A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága kissé gyengült, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás enyhén mérséklődött. A válaszadó cégek az idei második hónapban a gazdálkodási környezetet valamivel kiszámíthatatlanabbnak érezték, mint januárban.

A GKI üzleti bizalmi indexe februárban alig változott az előző hónaphoz képest. Az ipari bizalmi index 2 ponttal, az építőipari mutató bő 3 ponttal emelkedett. Ugyanakkor a kereskedelmi index stagnált, a szolgáltatói pedig csaknem 4 ponttal csökkent. A közeljövő kilátásait illetően az építőipar a legkevésbé, míg az ipar és az üzleti szolgáltatások a leginkább derűlátó szektor.

A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor 2026 második hónapjában némileg csökkent a januárihoz képest. S ezzel e mutató öthavi mélypontra esett vissza. A következő három hónapban a vállalkozások 10%-a készül a létszám bővítésére, míg 11%-a csökkentené azt. Az építőiparban és a kereskedelemben a létszám csökkentésére törekvők vannak többségben a bővítést tervezőkkel szemben.

A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése – a januári jelentős javulás után – februárban kissé negatívan korrigált. Kivételt képez ez alól az ipari szektor, ahol a válaszadók jóval kiszámíthatóbbnak érezték a környezetet, mint januárban.

Az ár-indikátor, ami a cégek értékesítési árainak a következő három hónapban várható alakulását mutatja, januárban tíz havi csúcson volt, de februárban ez a mutató enyhén visszaesett. A következő három hónapban a cégek 33%-a szeretne árat emelni, míg árcsökkentésre 8%-uk készül – szemben a januári 35 és 8%-kal.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke – a januári stagnálást követően – februárban kétéves csúcsúra jutott fel. Az e havi emelkedés hátterében elsősorban az ország következő 12 hónapban várható gazdasági helyzetének drasztikusan javuló megítélése áll. Emellett a lakosság az elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetét és a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait is javulónak értékelte az előző hónaphoz képest. Viszont a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése kissé romlott. A lakosság inflációs várakozása enyhült, míg a munkanélküliek számának várható alakulására vonatkozó kilátás kismértékben kedvezőtlenebbé vált.

Az ábrák adatai megtalálhatók a mellékelt Excel-állományban.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szféra és a lakosság (azaz a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe: a GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

A GKI üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. A foglalkoztatási indikátor a következő három hónapban az alkalmazotti létszám növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.  Az ár indikátor a következő három hónapban az értékesítési árak növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.

A GKI fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga.

A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.