A GKI Gazdaságkutató Zrt. – a EU támogatásával és módszertanával elvégzett – felmérése szerint márciusban a fogyasztói bizalmi index enyhén emelkedett, míg az üzleti szféra kilátásai kismértékben romlottak februárhoz képest. Így a várakozások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe minimális mértékben csökkent. A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága gyakorlatilag nem változott, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó kilátás enyhén emelkedett. A válaszadó cégek az idei harmadik hónapban a gazdálkodási környezetet kevésbé kiszámíthatónak érezték, mint februárban.

A GKI üzleti bizalmi indexe márciusban kismértékben csökkent az előző hónaphoz képest. Az ipari bizalmi index 2 ponttal, az építőipari mutató 4 ponttal mérséklődött. Ugyanakkor a kereskedelmi és a szolgáltatói index 2-2 ponttal emelkedett. A közeljövő kilátásait illetően továbbra is az építőipar a legkevésbé, míg az üzleti szolgáltatások a leginkább derűlátó szektor.

A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor 2026 harmadik hónapjában lényegében nem változott februárhoz képest. A következő három hónapban a vállalkozások 10%-a készül a létszám bővítésére, míg 11%-a csökkentené azt. Az építőiparban és a kereskedelemben a létszám csökkentésére törekvők vannak többségben a bővítést tervezőkkel szemben, az iparban és a szolgáltatások területén viszont az utóbbiaké a többség.

A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése – február után – márciusban is romlott. Az üzleti szolgáltatások kivételével a válaszadók minden szektorban kevésbé kiszámíthatónak érezték a környezetet, mint februárban.

Az ár-indikátor, ami a cégek értékesítési árainak a következő három hónapban várható alakulását mutatja, januárban tíz havi csúcson volt, februárban kissé csökkent, majd márciusban visszatért a januári szintre. A következő három hónapban a cégek 30%-a tervez árat emelni, míg árcsökkentésre 7%-uk készül.

A GKI fogyasztói bizalmi index az elmúlt két évre jellemző (-25) és (-32) pont közötti sávból decemberben (-22) pontra ugrott, januárban stagnált, majd február-márciusban (-20) fölé tudott emelkedni. Az aktuális hónapban a lakosság az elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetét erősen javulónak értékelte az előző hónaphoz képest. Emellett a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait közepesen, az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét enyhén kedvezőbbnek értékelte a februárinál. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése viszont romlott. Az inflációs várakozások tovább enyhültek, míg a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás az előző hónaphoz hasonlóan kismértékben romlott.

Az ábrák adatai megtalálhatók a mellékelt Excel-állományban.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szféra és a lakosság (azaz a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe: a GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

A GKI üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga.

A foglalkoztatási indikátor a következő három hónapban az alkalmazotti létszám növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.

Az ár indikátor a következő három hónapban az értékesítési árak növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.

A GKI fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga.

A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.