A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat mutatunk be. Cikksorozatunk első részében Magyarország népességcsökkenésével foglalkozunk.
A népesség számának alakulása gazdasági szempontból létfontosságú, mivel meghatározza a foglalkoztatottak számát, az adóbevételek nagyságát, a nyugdíjkiadások összegét és például egészségügyi kiadások jövőbeli alakulását is.
Egy nő élete során átlagosan 1,3 gyereket szül hazánkban, ami jobbnak számít, mint a V3-as országok átlaga, de így is jelentősen elmarad a népesség fenntartáshoz szükséges 2,1-es értéktől. Emiatt Magyarország népessége évről évre csökken, s az elmúlt években az újszülöttek aránya is csökkeni kezdett a teljes népességen belül. A folyamat 4-5 évvel később kezdődött el nálunk, mint a V3-ak esetében és a népességcsökkenés, az elöregedés felgyorsulását jelzi. Hazánkban kiemelkedően magas öregedési index (147), amely a 100 fő 14 év alattira jutó 65 évnél idősebbek számát mutatja.
A KSH adatai szerint népességfogyással együtt a foglalkoztatottak száma is csökken: 2026 első negyedévében 65 ezer fővel elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Várakozásaink szerint a foglalkoztatottak száma 2030-ra 4 millió 388 ezer főre (-5,2%) esik vissza 2025-höz képest demográfiai okokból. Mindez már rövid távon is alacsonyabb bevételt és jelentősen nagyobb kiadást jelent a költségvetésnek. Míg a munkaerő-kínálat szűkülése erősíti a munkavállalók alkupozícióját és élénkíti a bérnövekedést, addig a vállalatok számára ez jelentős költségnyomást és toborzási nehézséget jelent. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia és az automatizáció térnyerése éppen ellentétes irányú folyamatokat indít el, ugyanakkor e két ellentétes hatás végső eredője és pontos mértéke egyelőre bizonytalan.
A költségvetési bevételek a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók és járulékok mérséklődése és az áfa bevételek visszaesése miatt összesen 680 milliárd Ft-tal csökkennek 2026-2030 között mai árakon. Ugyanakkor a nyugdíjkiadások emelkednek: várhatóan 230 milliárd Ft-tal több lesz a nyugdíjkifizetés a demográfiai változások miatt a mai rendszer alapján 2025-ös árakon. Amennyiben további jóléti intézkedések történnek, úgy a kiadások tovább emelkednek.
Az újszülöttek (adott évben születettek) aránya a teljes népességben (bal tengely) és a teljes termékenységi arányszám (jobb tengely) Magyarországon és a V3-as országoknál[1] (2010-2025)
Forrás: Eurostat
Az öregedési index (100 fő 14 év alattira jutó 65 év felettiek száma) és a foglalkoztatottak számának alakulása (2010 = 100)
Forrás: Eurostat, KSH, 2026-30: GKI becslés.
2010 óta a vándorlási forgalom mindkét irányban jelentősen intenzívebbé vált, ugyanakkor a bevándorlás[2] dinamikája folyamatosan ellensúlyozni tudta az elvándorlást. Ennek eredményeként a migrációs mérleg minden évben pozitív volt, ami átlagosan évi közel 18 000 fős többletet eredményezett a népességben. Az elkövetkező években a nettó migráció népességnövelő hatása csökkenhet, mivel a bevándorlás nagyrészt vendégmunkásokat jelent, akiknek számát az új kormány mérsékelni kívánja.
Összességében a régiós trendekkel összhangban hazánkban sem várható fordulat a demográfiai folyamatokban; sőt, a kedvezőtlen mutatók további gazdasági nehézségeket vetítenek előre. Mivel e trendek rövid távon nem fordíthatók meg, a hangsúlyt a demográfiai hatások kezelésére és az adaptációra érdemes helyezni.
[1] V3: Szlovákia, Csehország, Lengyelország átlagát vettük
[2] A legalább 1 éve Magyarországon tartózkodók száma (beleértve a vendégmunkásokat és az ukrán menekültek egy részét is).
