A Nemzeti Közlekedési Hatóság megbízásából elemzést készítettünk az állam és pályavasút közötti többéves szerződések európai gyakorlatairól, illetve ezeknek a magyar szerződésben alkalmazható legfontosabb tapasztalatairól. Az érintettek megkérdezése révén lehetőség nyílt továbbá a szolgáltató szempontú pályavasúti megközelítés számos elemének bemutatására is.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság megbízásából elemzést készítettünk az állam és pályavasút közötti többéves szerződések európai gyakorlatairól, illetve ezeknek a magyar szerződésben alkalmazható legfontosabb tapasztalatairól. Az érintettek megkérdezése révén lehetőség nyílt továbbá a szolgáltató szempontú pályavasúti megközelítés számos elemének bemutatására is.
A tanulmányban áttekintettük a legfontosabb európai irányelveket, problémákat és gyakorlatokat, majd ezt követően elemeztük az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vasúti pályahálózatára vonatkozó többéves szerződéseket. Az elemzés készítésekor arra törekedtünk, hogy a nemzetközi példák ismertetése a magyar szerződéstervezet szerkezetét kövesse és így biztosítsa az azzal való összehasonlíthatóságot és a következtetések levonását. A tanulmányban összegyűjtöttük továbbá a legfontosabb érintettek véleményét a magyar szerződéstervezettel kapcsolatban.
A 2009-ben készített szerződéstervezet nem eléggé előkészített és így nem szolgálja sem az állam, sem a Pályavasút, sem a hozzáférésre jogosultak hosszú távú érdekeit. Az Európai Uniós elvárásokkal és gyakorlatokkal ellentétben a magyar tervezetben a teljesítményre, biztonságra, minőségre és egyebekre vonatkozó mutatók hiányoznak vagy esetlegesek, azok nincsenek a finanszírozáshoz kötve, a célértékek meghatározása nem történt meg, valamint a szerződés ehhez kapcsolódó felelősségeket, ösztönzéseket és szankciókat nem tartalmaz, alapvető elemeket hagyva ki így a szerződésből. Ezek nélkül azonban nehezen valósulhat meg a szolgáltató szemléletű Pályavasút modellje és a hosszú távon fenntartható, sőt: növekvő vasút ideálja.
