A kutatás során a jogszabályokban meghatározott és a díjszámítási képletekben figyelembe vett tényezők átláthatóságát, megbízhatóságát, releváns jellegét vizsgáltuk. A MEH útmutatói, tájékoztatói, nyilvános adatforrásai és az APEH társasági adóbevallás adati alapján összefüggéseket vizsgáltunk a díjmegállapítás és a vállalati költségek, befektetések és a tulajdoni viszonyok alapján…
A kutatás tárgya a magyar átviteli rendszerirányító és az elosztó engedélyesek tarifa megállapításának vizsgálata.
A kutatás során a jogszabályokban meghatározott és a díjszámítási képletekben figyelembe vett tényezők átláthatóságát, megbízhatóságát, releváns jellegét vizsgáltuk. A MEH útmutatói, tájékoztatói, nyilvános adatforrásai és az APEH társasági adóbevallás adati alapján összefüggéseket vizsgáltunk a díjmegállapítás és a vállalati költségek, befektetések és a tulajdoni viszonyok alapján. Ezzel összefüggésben felmerült kérdésként, hogy vannak-e kiskapuk, rugalmasan értelmezhető kategóriák, ami alapján a rendszer szereplőinek "díjazásában" aránytalanságok alakulhatnak ki? Minden szereplő hozzájut-e a befektetések megtérüléséhez, a nemzetközi gyakorlat alapján méltányosnak tartott díjazáshoz? Hol jelentkezhetnek a torzulások, mik lehetnek a következmények, hol jelentkeznek a károk?
A kutatás során interjúkat készítettünk az érintett szereplőkkel (KHEM, MEH, MAVIR, az elosztók közül az E.ON képviselőivel), amelyek tapasztalatait háttéranyagként használtuk fel a tanulmány készítéséhez. (A téma érzékenysége miatt az érintettek jellemzően szűkszavúak és leginkább elzárkózóak voltak.) A szakértői véleményeket az ETSO 2006-2009. évi publikációiból, az ING Bank által a témában készített 2008. évi vizsgálat eredményeiből dolgoztuk fel.
A kutatás során nemzetközi (pl.: Ausztria, Németország) példákon keresztül mutatjuk be más európai országok hálózathasználati (hozzáférési) díj szabályozási rendszerének alapelveit, működését, az általuk alkalmazott árképzések jellemzőit, fókuszálva a különbségekre és ezek okaira.
