A tanulmány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából készült 2009 júniusában. A tanulmányban bemutattuk a magyar gazdaság mozgásterének várható alakulását 2013-ig egy általános makrogazdasági prognózis segítségével. Feldolgoztuk a vonatkozó hazai és nemzetközi irodalmat, illetve felmérést végeztünk annak érdekében, hogy megtudjuk az agrárszektor legnagyobb szereplőinek véleményét, várakozásait.
A tanulmány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából készült 2009 júniusában. A tanulmányban bemutattuk a magyar gazdaság mozgásterének várható alakulását 2013-ig egy általános makrogazdasági prognózis segítségével. Feldolgoztuk a vonatkozó hazai és nemzetközi irodalmat, illetve felmérést végeztünk annak érdekében, hogy megtudjuk az agrárszektor legnagyobb szereplőinek véleményét, várakozásait.
A felmérés során telefonon kerestünk meg 300 mezőgazdasági és élelmiszeripari céget, amelyek jól reprezentálják a megfelelő ágazatokat. A tanulmány főbb megállapításai a következők.
Az egész világgazdaság jelenleg mély pénzügyi, reálgazdasági és értékválságban van. A folyamatok pontos előrejelzése nem lehetséges. Ugyanakkor megállapítható, hogy a világgazdasági válság első szakasza minden bizonnyal lezárult. Megállt, megszűnt a termelés és a fogyasztás egyenes vonalú, meredek zuhanása, amely a fejlett országok szinte mindegyikét azonos mértékben jellemezte. A mezőgazdasági termelés valószínűleg a többi ágazatnál gyorsabban éri el a korábbi szintet (már csak azért is, mert kevesebbet is esett).
A hazai agrárszféra szempontjából lényeges kérdés, hogy Magyarország 2009-11-ben tovább csökkenti az államháztartás hiányát és radikálisan mérsékli a külső forrásbevonást. Ennek hatásai a mezőgazdasági termelés támogatásában is érzékelhetők lesznek.
Radikális és gyors változtatások 2013-ig az EU költségvetésben nem lehetségesek. De egyértelmű, hogy ilyen átalakulás 2013 és 2020 között fokozatosan bekövetkezik és ennek némi hatása lesz már a megelőző időszakra is. Komoly valószínűséggel előrebecsülhető, hogy 2020-ig az EU költségvetése "policy-driven" módon átalakul, azaz a közös politikai célokhoz rendelődnek a kiadások. Az EU közös politikai céljait pedig (gazdasági szempontból) az adott ügy "európai hozzáadott értéke" fogja meghatározni. Az EU 2013-ig ugyan keveset tud változtatni a jelenlegi pénzügyi struktúrákon, de kénytelen lesz 2013 után nagyon lényeges módosításra.
A felmérésünkben részt vevő vállalkozások helyzete igen differenciált. Az adósság nagy része jellemzően olyan cégeknél van, akiknek nincs érdemi megtakarítása, míg a felhalmozott megtakarítás is azon vállalatokat jellemzi, akiknek nincs lényeges hitelállománya. Egy "piacosabb" mezőgazdasági politika számottevő koncentrációhoz vezethet.
A komolyabb agrárcégek – részben a támogatások, részben a speciális hitellehetőségek révén – a hitelválság legkritikusabb pillanatain talán már túljutottak. A piacok differenciáltak és a cégek válaszaiból magas fokú bizonytalanság tükröződik. Ez hihetetlenül korlátozza a 2013-ig történő előrelátást.
A válaszok szerint a mezőgazdasági vállalatok több mint kétharmada, az élelmiszeripari vállalatok között pedig többségben vannak azok, akik a szintentartás stratégiáját követik. A mezőgazdasági cégek számára a legnagyobb gondot a forráshiány és a hitelhez jutási lehetőségek romlása okozza.
A vállalkozások szerint a következő években az élelmiszeriparban erőteljesebben, a mezőgazdaságban pedig kissé mérséklődni fog a fekete foglalkoztatás aránya a jelenlegi magas szinthez képest. Ugyanakkor mindkét ágazatban a szürkefoglalkoztatás arányának kismértékű javulására számítanak a következő néhány évben. A fekete és a szürke foglalkoztatás a cégek jövedelmezőségére van a legkártékonyabb hatással, s csak ezután következik a termelés hatékonyságának csökkenése, illetve a munkaerő ellátottság színvonalának romlása.
Véleményük szerint a magyar bioenergiai termékek kis versenyhátrányba fognak kerülni a következő néhány évben. A bioenergia ágazat fejlődésével emelkednek majd a takarmány árak és másodsorban piacot teremt a nem takarmány jellegű termékeknek.
A mezőgazdasági cégek 71%-a szerint a GMO növényeknek nincs érdemleges hatása versenyképességükre. Az élelmiszeripari vállalkozások szerint versenyképességük enyhén javulni fog jövőben a GMO növények tiltásának hatására.
