Az évente ismétlődő tanulmány két nagy részből áll. Az első a makrogazdasági hátteret, a második a közúti járműpiaci fejleményeket tekinti át. A 2006. évi tanulmány fő megállapításai a következők voltak:
Az államháztartás évek óta meglévő problémái 2006 közepére nyilvánvalóvá váltak, s a gazdaságpolitika nem kerülhette el erőteljes egyensúly javító intézkedések meghozatalát. Így 2006-ban és 2007-ben a gazdaságpolitika mozgásterét és célrendszerét a korábban vártnál nagyobb súllyal, szinte meghatározó módon a gazdasági egyensúly javításának, ezen belül különösen az államháztartási hiány radikális csökkentésének kényszere alakítja. A költségvetési kiigazítás mind a vállalkozó szektort, mind a lakosságot érinti, de tervez megtakarításokat az államigazgatás működési költségeiben is.
Az infláció a 2004-es adóemelések hatása után 2005-ben erőteljesen csökkent. Mélypontját 2006 tavaszán érte el. Májustól ismét emelkedni kezdett a magas energiahordozó árak, a gyengülő forint és a dráguló élelmiszerek hatására. Ősztől fokozza ezt a tendenciát az energiaárak, az adók (áfa és jövedéki adó) emelése. Az árindex emelkedése 2007 közepéig folytatódni fog.
A kiigazító intézkedések következtében 2006 őszétől lassul a nettó keresetek növekedése. Ez számottevően lassítani fogja a reáljövedelmek és a fogyasztás növekedését. 2007-ben a reálkereset – az érvényes adózási feltételek mellett, továbbá az adókedvezmények és az adómentes bevételek körének szűkülése és a munkavállalói terhek emelkedése, illetőleg a növekvő infláció következtében – összességében legalább 2%-kal csökken. A szociális kiadásokat a kiigazítások nagyobbrészt érintetlenül hagyják. Összességében tehát a 2006-2007 közötti időszakban a háztartások fogyasztása – az elmúlt néhány év kiugróan gyors emelkedésénél lényegesen mérsékeltebben -, a GDP átlagos dinamikájától elmaradó ütemben bővül.
Az általános makrogazdasági tényezők mellett a gépjárműpiacot alapvetően befolyásolja néhány uniós előírás és a magyar adórendszer gépjárműveket érintő változása is. 2003-ban lépett érvénybe az az EU-szabályozás, hogy egyszerre több márka típusait forgalmazhatják a kereskedők. Hamarosan területi korlátozások sem akadályozzák a terjeszkedést, tehát bárki, bárhol az EU-n belül nyithat kereskedést. A fokozatosan életbe lépő szabályozások az Unió autópiacának további liberalizálását mozdítanák elő, ám az eddigi tapasztalatok szerint az eredmények nem mindig az eredeti célt, vagyis a fogyasztó érdekeit szolgálják. A kötelező új szerződéskötést pl. az autógyárak a dílerhálózat megrostálására használták fel.
Mind a személygépkocsik, mind a többi gépjármű piacát alapvetően átalakítja az Unió törekvése a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Az idei évtől már csak Euro 4 szabványnak megfelelő motorral szerelt teherautók és buszok hozhatók forgalomba, 2009-től pedig még szigorúbb előírások lépnek életbe, tehát a gyártók egy része már eleve erre készül.
A magyar szabályváltozások tradicionálisan a gépjármű-közlekedés minél nagyobb mértékű adóztatásra irányulnak, 2006-ban azonban a regisztrációs adó módosítása bonyolultabbá tette magának az adónak a kiszámítását is. Regisztrációs adó ügyben még az uniós verseny-felügyeleti hatóságaitól is dorgálást kapott a magyar kormány.
A személygépkocsi piac növekedési periódusa két éve véget ért, az idei első félév ugyan elég szép emelkedést mutatott, de a szakértők szerint csak előrehozott vásárlásokról van szó, az év egésze az eladások visszaesését hozza. Ezt támasztja alá a GKI lakossági konjunktúra felmérése is.
A személyszállítás mérsékelten növekvő teljesítménye is elsősorban a járműcserék miatti vásárlásokat indokolja. Az állami tulajdonban levő buszvállatok (BKV, Volán) forráshiány miatt még ettől a mértéktől is messze elmaradnak. Az áruszállításban elsősorban a környezetvédelmi előírások (EURO 4 és 5 motorok) teszik szükségessé az új járműbeszerzéseket.
A viszonylag szűk és igen árérzékeny piac nem teszi lehetővé az árfelhajtó tényezők – a forint eddigi gyengülése, energiaköltségek növekedése, adó- és járulékterhek emelkedése, teljes – érvényesítését a járműárakban. Csaknem mindenütt az alkatrész és szervízdíjak azok a tényezők, amelyeket jobban kívánnak emelni a márkaképviseletek, azonban a hálózaton kívüli kereskedők és javítóműhelyek ennek is korlátot szabnak.
