1) A bérfelzárkóz(tat)ás elmélete, irodalma
a) gazdasági-gazdaságpolitikai megfontolások, célok
A kutatás első részében a bérfelzárkózás – mint a piac spontán folyamatainak eredménye -, valamint a bérfelzárkóztatás – a piacgazdaság körülményei közötti tudatos, befolyásoló cselekvés – működései mechanizmusát, körülményeit és lehetőségeit mutatjuk be közgazdasági szemszögből:
-
i) a gazdasági, munkaerő-piaci folyamatok,
ii) általános gazdaság- és jövedelempolitikai (adók, járulékok stb.), fiskális stb. szabályozó eszközök,
iii) a költségvetési szervek bérmeghatározási rendszere,
iv) kormányzati elkötelezések: "a bérek közelítsenek az európai színvonalhoz?"
v) az összhang megteremtésének szükségessége (a bér egyrészt a lakossági jövedelmek (keresetek, nyugdíj nagysága stb.), az életszínvonal alakulásának egyik legfontosabb eleme, másrészt azonban költség, a versenyképesség, a jövedelmező gazdálkodás egyik meghatározó tényezője).
2) Nemzetközi összehasonlítás, példák
a) múltbeli folyamatok, szabályozások, minták stb.
Számba vesszük 6 referencia ország (Németország, Svájc, Spanyolország, Olaszország, Ausztria, Hollandia) és Magyarország általános kereseti viszonyait, a szállítási ágazatra, és ezen belül is a vasúti ágazatra, valamint a mozdonyvezetőkre vonatkozó adatokat az 1998-2007 közötti időszakra:
-
i) bruttó átlagkereset,
ii) nettó átlagkereset,
iii) minimálbér,
iv) bruttó bérköltség,
v) foglalkoztatottak száma.
Európai bérszínvonal, európai átlagkereset statisztikailag nincs, így a következő módszerekkel hasonlítjuk össze a nemzeti kereseteket.
A valutaparitáson számolt érték: az adott országban nemzeti valutában (például forint) megadott mutató(k) hivatalos valuta árfolyamon (például euróra) átszámított értéke. Az EU-ban általában euróban számolnak.
Vásárlóerő-paritás: az árszínvonal különbségek kiküszöbölésére alkalmas viszonyszám. A vásárlóerő-paritáson (angol rövidítéssel: PPPs) mért mutató kiküszöböli az árszínvonal különbségeket az országok között, s azt jelöli, hogy egy bizonyos fogyasztói kosárhoz viszonyítva mennyit ér az adott ország nemzeti összterméke, GDP-je vagy átlagkeresete.
3) A felzárkóztatás reális célja
a) előrejelzés, javasolt felzárkóztatási időtáv
A múltelemzés és a referencia országok példái alapján a várható hazai gazdasági folyamatok figyelembe vételével javaslatot teszünk a bérfelzárkóztatás ütemére.
