Skip to main content


Magyarországon az energiahordozók felhasználásának mintegy negyede fordítódik fűtésre, így nem közömbös a környezet szempontjából sem, hogy a fűtési hőigények kielégítése mekkora környezetterhelést eredményező technológiával oldódik meg. Az egyik legkedvezőbb energetikai mutatókkal megvalósítható hőellátási mód a kapcsolt energiatermelési módokat (is) alkalmazó távhőellátás. 

A kutatás bevezető részében a távhőellátás környezeti hatásainak értékelésénél kiindulópontként szolgáló fő tendenciákat mutatjuk be és értékeljük. Így röviden bemutatjuk azt, hogy a hazai energiatermelés alakulásában mekkora hányadot teszi ki a kapcsolt termelés, illetve várhatóan milyen mérteket ölt majd a következő évtizedben. (Erre a hazai energiapolitika és az EU kapcsolódó ajánlásai és direktívái alapján röviden térünk ki.) Itt röviden a környezeti terhelés – döntően a légszennyezés – alakulását is elemezzük, külön bemutatva az energiaszektor szennyezőanyag-kibocsátásának változását. 

A kapcsolt energiatermelés módot ad arra, hogy a hőigények kielégítésének legkisebb alap-energiahordozó felhasználással és legkisebb környezetterheléssel járó megoldását valósítsuk meg. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem minden távhőellátás tesz eleget e feltételeknek. Azok a távhőrendszerek, amelyek kapcsolt energiatermelés nélkül vagy elavult, korszerűtlen paraméterű berendezésekkel állítanak elő távhőt, általában inkább a környezetterhelés és az energiahordozó igény növekedését eredményezik. Az ágazat bemutatása során ezt a helyzetet is értékeljük. 

A hőellátás messze kiemelkedő jelentőségű környezeti hatása a levegőszennyezés. Az egyéb szennyezések (víz, talaj, zaj, hulladék) viszonylag csekélyek a levegőszennyezési hatásokhoz képest. Ugyanígy az is belátható, hogy a hőellátás – mint minden tüzelőanyag-felhasználással járó tevékenység – esetében az életút teljes kibocsátásának messze kiemelkedő hányada a technológia közvetlen tüzelőanyag-felhasználáskor keletkező szennyezőanyagok mennyisége. Ennek megfelelően a környezeti előnyt az üzemelés alatti levegőszennyező kibocsátásokból kiindulva kell értékelni. Az összehasonlító hőellátási módként az épületenkénti (többlakásos társasház) egyedi gázkazánt választottuk. 

A kapcsolódó szakirodalom feldolgozásával bemutatjuk a tüzelőanyag-felhasználás és a szennyezőanyag keletkezésének – elméleti – összefüggéseit, majd a FŐTÁV, illetve a BE Rt. példáján keresztül konkrét számításokat is végzünk ennek bemutatására. 

A következő fejezetben széndioxid és a nitrogénoxid-kibocsátás változását mutatjuk be a fajlagos kapcsolt energiatermelés függvényében, illetve a kondenzációs erőművel elérhetőhöz képest. 

Számszerűsítjük a hazai kapcsolt energiatermelés energia-megtakarítási és az ezzel összefüggő környezetgazdasági hasznát az EEX (European Energy Exchange) CO2 kereskedelmi árak alapján is. 

Az utolsó fejezetben a lokális hatásokat mutatjuk be – összegezve az előző fejezetekben számított hasznossági tényezőket – kiemelve a nagyvárosi távhőellátás egyéb hasznait. Bemutatjuk, hogy főleg a közlekedési forgalom növekedése révén egyre magasabb szennyezettségnek kitett főváros levegőminőségének javításában mennyit segíthet a kapcsolt energiatermelés, a távhőellátás. 

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 
III 1. TÁBLÁZAT Egységnyi szennyezőanyag-kibocsátás, 2003 (tonna/fő, tonna/GDP) 14 
III 2. TÁBLÁZAT Az energia szektor fajlagos szennyezőanyag-kibocsátása, 2003 (tonna/GJ) 15 
III 3. TÁBLÁZAT A légszennyezés által kiváltott légzőszervi betegségek legfontosabb környezet-egészségügyi mutatói a jelentős iparral és közlekedéssel rendelkező és nem rendelkező településeken, 1997-2001 23 
III 4. TÁBLÁZAT A légszennyezés által kiváltott szív- és érrendszeri (keringési) betegségek legfontosabb környezet-egészségügyi mutatói a jelentős iparral, közlekedéssel rendelkező és nem rendelkező településeken, 1997-2001 26 
IV 1. TÁBLÁZAT A kapcsolt energiatermelés főbb technológiái 30 
IV 2. TÁBLÁZAT A hazai kapcsolt villamos energia-termelés átfogó adatai 31 
IV 3. TÁBLÁZAT A "KÁP" kifizetések alakulása 32 
IV 4. TÁBLÁZAT A gázmotorok száma és teljesítménye 33 
IV 5. Táblázat A villamosenergiát és hőt kapcsoltan termelő erőművek főbb termelési adatai, 2002 40 
V 1. TÁBLÁZAT A távhőellátás tüzelőanyag-felhasználása energiahordozónként, 2004 (TJ,%) 45 
VII 1. TÁBLÁZAT A vizsgált légköri szennyezőanyagok fajlagos emissziója tüzelőanyagonként (kt/PJ) 50 
VII 2. TÁBLÁZAT A VER erőművek villamosenergia-termeléséhez kapcsolódó kibocsátások, 2000-2005 (kt) 51 
VII 3. TÁBLÁZAT Az egységnyi villamosenergia-termeléshez tartozó szennyezőanyag-kibocsátások, 2000-2005 (g/kWh) 51 
VII 4. TÁBLÁZAT A hazai távhőellátás jellemző adatai, 2004 51 
VII 5. TÁBLÁZAT A VER erőművek távhőtermeléséhez kapcsolódó kibocsátások, 2000-2005 (kt) 52 
VII 6. TÁBLÁZAT A nem-VER erőművek távhőtermeléséhez kapcsolódó kibocsátások, 2000-2005 (kt) 52 
VII 7. TÁBLÁZAT Az egész távhőrendszer termeléséhez kapcsolódó kibocsátások, 2000-2005 (kt) 52 
VII 8. TÁBLÁZAT A távhőtermelés megoszlása, 2000-2005 (TJ) 53 
VII 9. TÁBLÁZAT A VER erőművek egységnyi távhőtermeléséhez tartozó szennyezőanyag-kibocsátások, 2000-2005 (kg/GJ) 53 
VII 10. TÁBLÁZAT A nem-VER erőművek egységnyi távhőtermeléséhez tartozó szennyezőanyag-kibocsátások, 2000-2005 (kg/GJ) 53 
VIII 1. TÁBLÁZAT A nettó hőtermelés alakulása a termelés módja szerint, 2002-2004 (TJ) 54 
VIII 2. TÁBLÁZAT Primer energiahordozó megtakarítás-számítás kapcsolt energiatermeléssel, 2002-2004 (PJ,%) 54 
VIII 3. TÁBLÁZAT A primer energiahordozó megtakarítás szennyezőanyag-csökkentő hatása 2004-ben 54 
VIII 4. TÁBLÁZAT A primer energiahordozó-megtakarítás szennyezőanyag-csökkentő hatása, 2004 54 
VIII 5. TÁBLÁZAT A német előírások és a "Kék Angyal" követelmények 57 
VIII 6. TÁBLÁZAT Épületenkénti gázkazánok 58 
VIII 7. TÁBLÁZAT Maximális emissziós adatok átlaga – új épületek 58 
VIII 8. TÁBLÁZAT Maximális emissziós adatok átlaga – régi épületek 58 
VIII 9. TÁBLÁZAT Lakásonkénti egyedi gázkazánok hőteljesítménye 58 
VIII 10. TÁBLÁZAT Lakásonkénti egyedi gázkazánok emissziója 59 
VIII 11. TÁBLÁZAT A lakossági gázfogyasztás adatai, 2005 59 
VIII 12. TÁBLÁZAT A lakossági távhő-fogyasztás adatai, 2005 59 
VIII 13. TÁBLÁZAT TÁVHŐELLÁTÁS NÉLKÜL? az energiafelhasználás különbsége, 2005 (TJ) 60 
VIII 14. TÁBLÁZAT TÁVHŐELLÁTÁS NÉLKÜL? a CO2-kibocsátás változása, 2005 (kt) 61 
VIII 15. TÁBLÁZAT TÁVHŐELLÁTÁS NÉLKÜL? a NOX-kibocsátás változása, 2005 (kt) 61 
IX 1. TÁBLÁZAT BE Zrt. erőműveinek légszennyezőanyag-kibocsátása – NOX, 2000-2005 68 
IX 2. TÁBLÁZAT BE Zrt. erőműveinek légszennyezőanyag-kibocsátása – NOX, 2000-2005 68 
IX 3. TÁBLÁZAT BE Zrt. erőműveinek légszennyezőanyag-kibocsátása – SO2, 2000-2005 69 
IX 4. TÁBLÁZAT BE Zrt. erőműveinek légszennyezőanyag-kibocsátása – SO2, 2000-2005 69 
IX 5. TÁBLÁZAT BE Zrt. erőműveinek légszennyezőanyag-kibocsátása – CO2, 2000-2005 69 
IX 6. TÁBLÁZAT BE Zrt. erőműveinek légszennyezőanyag-kibocsátása – CO2, 2000-2005 70 
IX 7. TÁBLÁZAT A BE telephelyek határérték feletti éves légszennyezőanyag-kibocsátása, 1997-2004 (kg) 70 
IX 8. TÁBLÁZAT A fontosabb fejlesztések a fővárosi hőtermelésben, 2001-2008 73 
IX 9. TÁBLÁZAT A FŐTÁV Zrt. légszennyező forrásainak éves kibocsátásai, 2002-2005 (kg, CO2 esetében tonna) 74 
XII 1. TÁBLÁZAT: Hagyományos kazánok teljesítmény, hőterhelés és emisszió adatai 90 
XII 2. TÁBLÁZAT: Hagyományos kazánok teljesítmény, hőterhelés és emisszió adatai 91 
XII 3. TÁBLÁZAT: Hagyományos kazánok teljesítmény, hőterhelés és emisszió adatai 92 
XII 4. TÁBLÁZAT: Hagyományos kazánok teljesítmény, hőterhelés és emisszió adatai 93 
XII 5. TÁBLÁZAT: Hagyományos kazánok teljesítmény, hőterhelés és emisszió adatai 94 
XII 6. TÁBLÁZAT: Hagyományos kazánok teljesítmény, hőterhelés és emisszió adatai 95 
XII 7. TÁBLÁZAT: Kondenzációs kazánok teljesítmény, hőterhelés és emisszió adatai 96 
XII 8. TÁBLÁZAT: Kondenzációs kazánok teljesítmény, hőterhelés és emisszió adatai 97 
XII 9. TÁBLÁZAT: Hagyományos falikazánok teljesítmény, hőterhelés és emisszó adatai 98 
XII 10. Táblázat: Kondenzációs falikazánok teljesítmény, hőterhelés és emisszó 99 
XII 11. TÁBLÁZAT BE Zrt. erőműveinek légszennyezőanyag-kibocsátása – CO2, 2000-2005 100 
XII 12. TÁBLÁZAT BE Zrt. erőművekből kiadott energia, 2000-2005 101 
XII 13. TÁBLÁZAT Budapest levegőjének kéndioxid szennyezettsége a RIV adatok szerint kerületi átlagolással, 1997-2005 (?g/m3, éves átlag) 6 
XII 14. TÁBLÁZAT Budapest levegőjének nitrogén-dioxid szennyezettsége a RIV adatok szerint kerületi átlagolással, 1997-2005 (?g/m3, éves átlag) 7 

ÁBRÁK JEGYZÉKE 
III 1. ÁBRA A rendelkezésre álló és belföldön felhasznált energia Magyarországon, 1990-2005 (PJ) 5 
III 2. ÁBRA Egy egységnyi folyó áron számított GDP-re jutó energiafelhasználás, 1990-2005 (Kilojoule/Ft) 6 
III 3. ÁBRA A magyarországi energiafelhasználás százalékos megoszlása, 2004 (%) 7 
III 4. ÁBRA A magyarországi közvetlen energiafelhasználás változása, 1990-2004 (1990=100) 7 
III 5. ÁBRA A magyarországi közvetlen energiafelhasználás alakulása ágazat szerint, 1990-2004 (PJ) 9 
III 6. ÁBRA A magyarországi közvetlen energiafelhasználás százalékos megoszlása energiahordozó alapján, 2004 (%) 10 
III 7. ÁBRA A hazai termelés és import a rendelkezésre álló energiaforrásokban, 1990-2005 (PJ) 11 
III 8. ÁBRA A rendelkezésre álló energiaforrások szerkezete, 1990-2005 (PJ) 11 
III 9. ÁBRA A rendelkezésre álló energiaforrások részletes szerkezete, 1990-2005 (PJ) 12 
III 10. ÁBRA Fontosabb légszennyező és üvegházhatást okozó anyagok kibocsátása Magyarországon, 1990-2004 (ezer tonna) 13 
III 11. ÁBRA A szektoronkénti CO2-kibocsátás Magyarországon, 1990-2004 (ezer tonna) 16 
III 12. ÁBRA A szektoronkénti SO2-kibocsátás Magyarországon, 1993-2004 (ezer tonna) 16 
III 13. ÁBRA A szektoronkénti NOX-kibocsátás Magyarországon, 1998-2004 (ezer tonna) 17 
III 14. ÁBRA A szektoronkénti CO kibocsátás Magyarországon, 1998-2004 (ezer tonna) 18 
IV 1. ÁBRA Kapcsolt energiatermelés gőzkörfolyamatban 28 
IV 2. ÁBRA Kapcsolt energiatermelés gázmotorban 29 
IV 3. ÁBRA A kapcsoltan termelt villamos energia összes termelésen belüli aránya, 1995-2005 (%) 31 
IV 4. ÁBRA A kötelező átvétel keretében értékesített villamos energia és "KÁP" kifizetések alakulása, 2003-2005 (GWh, millió Ft) 32 
IV 5. ÁBRA A kapcsolt hő- és villamos energia-termelő közcélú erőművek tüzelőanyag ráfordításai, 2004 (PJ) 42 
IV 6. ÁBRA A kapcsolt hő- és villamos energia-termelő üzemi erőművek tüzelőanyag ráfordításai, 2004 (PJ) 43 
IV 7. ÁBRA A kogeneráció aránya a távfűtésben Közép- és Kelet-Európában, 2003 (%) 44 
VI 1. ÁBRA Az energiatakarékossági programok keretében támogatott fejlesztések során vállalt energia-megtakarítás és CO2 kibocsátás-csökkentés éves nagysága, 1991-2004 (TJ/év, ill. tonna/év) 47 
VI 2. ÁBRA Az energiatakarékossági programok keretében támogatott fejlesztések során vállalt CO2 kibocsátás-csökkentés becsült halmozott nagysága, 1991-2004 (kt) 47 
IX 1. ÁBRA Budapest SO2 emissziós térképe forrásonként, 2002 75 
IX 2. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó SO2-emissziók a fővárosban, 1996/2004 76 
IX 3. ÁBRA Budapest NOX emissziós térképe forrásonként, 2002 76 
IX 4. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó NOX-emissziók a fővárosban, 1996/2004 77 
IX 5. ÁBRA A 60 legnagyobb SO2 forrás immissziója Budapest területén, 1992 77 
IX 6. ÁBRA Budapest összes légszennyező forrásának modellezett térképe az 1996-97-es adatfeldolgozás alapján NO2 szennyezőre 78 
IX 7. ÁBRA Budapest jelentősebb ipari forrásainak SO2-szennyezése, 2000 79 
IX 8. ÁBRA Az OLM automata mérőhálózat állomásai, illetve a jelentősebb erőművek, fűtőművek a fővárosban, 2005 79 
IX 9. ÁBRA Az OLM automata mérőállomások által mért szennyezőanyag-koncentráció – CO, 1997-2005 (?g/m3, éves átlag) 80 
IX 10. ÁBRA Az OLM automata mérőállomások által mért szennyezőanyag-koncentráció – SO2, 1997-2005 (?g/m3, éves átlag) 81 
IX 11. ÁBRA Az OLM automata mérőállomások által mért szennyezőanyag-koncentráció – NO2, 1997-2005 (?g/m3, éves átlag) 81 
XII 1. ÁBRA Budapest levegőjének 2004. évi kéndioxid szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint, 2004 1 
XII 2. ÁBRA Budapest levegőjének 2004. évi nitrogén-dioxid szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint 1 
XII 3. ÁBRA Budapest levegőjének 2004. évi nitrogén-oxid szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint 2 
XII 4. ÁBRA Budapest levegőjének 2004. évi szén-monoxid szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint 3 
XII 5. ÁBRA Budapest levegőjének 2005. évi kéndioxid szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint 3 
XII 6. ÁBRA Budapest levegőjének 2005. évi nitrogén-dioxid szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint 4 
XII 7. ÁBRA Budapest levegőjének 2005. évi nitrogén-oxidok szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint 5 
XII 8. ÁBRA Budapest levegőjének 2005. évi szén-monoxid szennyezettsége a légszennyezettségi index szerint 5 
XII 9. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – CO, 1996 8 
XII 10. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – CO, 1997 9 
XII 11. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – CO, 1998 9 
XII 12. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – CO, 1999 10 
XII 13. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – CO, 2000 11 
XII 14. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – CO, 2001 12 
XII 15. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – CO, 2002 12 
XII 16. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – CO, 2003 13 
XII 17. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – CO, 2004 14 
XII 18. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – NO2, 1996 15 
XII 19. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – NO2, 1997 15 
XII 20. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – NO2, 1998 16 
XII 21. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – NO2, 1999 17 
XII 22. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – NO2, 2000 18 
XII 23. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – NO2, 2001 18 
XII 24. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – NO2, 2002 19 
XII 25. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – NO2, 2003 20 
XII 26. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – NO2, 2004 21 
XII 27. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – SO2, 1996 21 
XII 28. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – SO2, 1997 22 
XII 29. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – SO2, 1998 23 
XII 30. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – SO2, 1999 24 
XII 31. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – SO2, 2000 24 
XII 32. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – SO2, 2001 25 
XII 33. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – SO2, 2002 26 
XII 34. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – SO2, 2003 27 
XII 35. ÁBRA Az ipari és szolgáltatói forrásból származó emisszió – SO2, 2004 27

Elemzés szerzője