A GKI Gazdaságkutató Rt. és az Ernst & Young közös, a magyar vállalkozások fúziókkal és felvásárlásokkal kapcsolatos tapasztalatait és várakozásait feltérképező felmérést folytatott 2001. január és március között. A felmérés fő megállapításai a következők.
A felmérésben résztvevő vállalkozások összesített árbevétele 1999-ben 3 080 milliárd forint volt, ami a magyar gazdaság 1999. évi bruttó kibocsátásának 12,5%-a. A válaszoló társaságok 23,6%-a szerint iparágukban az elkövetkező 2-3 évben jelentős számú fúziós és felvásárlási ügylet fog történni. Ezzel szemben a válaszolók 42%-a szerint lesznek ugyan további ügyletek, de ezek száma nem lesz jelentős. A válaszolók 4,4%-a szerint már nem lesz több ügylet az iparágban, a cégek 28%-ának nem volt erre vonatkozó információja vagy nem tudta. A válaszolók többsége szerint (47,4%) többnyire azonos iparágból, míg 17,9% szerint kizárólag azonos iparágból jönnek a befektetők. A válaszolók 12,4%-a szerint az M&A ügyletek szereplői azonos arányban jönnek az azonos, illetve más iparágakból. Ez jól mutatja, hogy a fúziós, illetve felvásárlási ügyletre számítók legnagyobb része inkább szakmai befektető megjelenését várja.
A megkérdezett vállalatok 13%-a jelenleg is tárgyalásokat folytat fúziós, illetve felvásárlási ügyletekkel kapcsolatban. Azt, hogy 2002-ig (további) M&A ügyletben vegyenek részt, a megkérdezett cégek 51,8%-a nem tartotta valószínűnek, 22,3%-uk szerint pedig erre biztosan nem kerül sor. Ezzel szemben a válaszolók 20,5%-a tartotta ezt valószínűnek. (Ebből 6,5 százalékpont volt az, aki nagyon valószínűnek tartotta.) A válaszadók többsége (72,7%-a) szerint az EU-csatlakozás következtében várhatóan több lesz az M&A ügylet. (17,2% tartja ezt nagyon valószínűnek.) A cégek 14,9%-a ezzel ellentétben nem tartja valószínűnek, hogy az M&A ügyletek számát az EU-csatlakozás érintené. A válaszolók 12,5%-a az EU-csatlakozásnak a fúziós, illetve felvásárlási ügyletek számára gyakorolt hatásáról nem rendelkezett elképzelésekkel.
A válaszoló cégek körében az elmúlt öt évben 60 fúziós ügylet került lebonyolításra, ennek átlagos volumene 535 millió forint volt. A válaszok alapján feltételezhető, hogy a fúziós ügyletek száma idén emelkedik. A fúziós ügyletek közel ötödében a piaci részesedés növelése a cél, illetve az ügylet valamilyen stratégiai döntés eredménye. Az esetek 15%-ában a fúzióval a cégek a költségeket csökkenteni, illetve a növekedési ütemet fokozni kívánják. A válaszolók 10%-a szerint voltak jogi problémák, de közel 9%-uk szerint a vezetés szintjén jelentkező humánproblémák is nehezítették az ügyletet. 7% jelölte meg a számviteli és 5% egyéb humán problémák jelentkezésére utalt. A fúziós ügyletet követően a válaszolók közel 56%-ánál volt számviteli racionalizálás, s a cégek közel ötöde a fúzió következtében adómegtakarítást is el tudott érni. A fúzió hatására a válaszoló cégek 44%-ánál volt elbocsátás. Azok a cégek, amelyek a fúzió hatására létszámleépítést hajtottak végre átlagosan közel 160 főt bocsátottak el, ami komoly elbocsátásnak tekinthető. Az érintett vállalatok 19%-a tervez további elbocsátásokat. A fúziós ügyletet követően nőtt az árbevétel. (Ez a vállalati méret növekedésének természetes következménye.) A cégek adózás előtti eredménye is nőtt, bár valamivel kevésbé, mint az árbevétel. Ennek ellenére az iparághoz viszonyított termelékenység javult. A működési a költségek alig csökkentek. A saját tőke/összes forrás arány javult, ami arra utal, hogy a fúziós partner megfelelő mutatója kedvezőbb volt. A fúzió hatására a piaci verseny nem változott, ami azt jelenti, hogy a cégek összeolvadással tudják helyzetüket a piacon megőrizni.
Az M&A ügyletekkel leginkább a piaci részesedést, illetve a versenyképességet kívánják javítani. A válaszolók szerint ezen ügyletek kevésbé alkalmasak adóelőnyök kihasználására vagy ellenséges felvásárlás kivédésére. Meglepő módon az ügyleteket leginkább a menedzsment támogatta, majd a vevők és a bankok következtek. A válaszok szerint a legkevésbé az államigazgatás támogatja az M&A ügyleteket.
A felvásárlási ügyeletek során a válaszoló cégek közel fele más céget vásárolt fel. Ugyanakkor a válaszolók több mint 30%-át más vállalat vásárolta föl. Érdekes, hogy a sikertelen ügyletekről csak igen kevesen számoltak be. Ez azt mutatja, hogy a felvásárlási ügyletek általában lebonyolításra kerülnek, a sikertelenség aránya kicsi. A válaszok azt mutatják, hogy a felvásárlók átlagosan 81,8%-os részesedés birtokába jutottak a felvásárlási ügylet során. Ez igen magas, azaz az ügyletek az abszolút többség megszerzésére irányultak. A válaszolók elmondása szerint a felvásárlási ügyletek közel felében a piaci részesedés növelése játszik szerepet, közel 40%-uk valamilyen stratégiai döntés eredménye. Az esetek negyedében a felvásárlással a növekedési ütemet is fokozni kívánják, de az ügyletek ötödében a tevékenységi kör szélesítése is szerepet játszik. A felvásárlás folyamán válaszolók 21%-a szerint voltak jogi problémák, de 19%-uk szerint a vezetés szintjén jelentkező humán problémák is nehezítették az ügyletet. 18-18% jelölte meg a számviteli és az egyéb humán problémákat. A felvásárlásban inkább nagyvállalatok voltak érdekeltek. A felvásárlás során, illetve azt követően a válaszoló cégek 62%-ánál nem volt elbocsátás. Azok a cégek, amelyek a felvásárlást követően létszámleépítést hajtottak végre (38%) átlagosan közel 224 főt bocsátottak el, ami jelentős elbocsátásnak tekinthető. Az érintett vállalatok 17%-a tervez további elbocsátásokat. A felvásárlási ügyletben részt vevő vállalatoknál a felvásárlást követően nőtt az árbevétel. A cégek adózás előtti eredménye is nőtt, miközben a költségek nem változtak, tehát a vállalatok hatékonysága javult. Valamelyest javult a saját tőke/összes forrás arány is, ami szintén mutatja, hogy a felvásárló vállalatok inkább belső forrásokra támaszkodtak az ügyletek során.
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a fúziós és felvásárlási ügyletek általában növelték a vállalati hatékonyságot, ugyanakkor érdemben nem korlátozták a piaci versenyt. A megkérdezett vállalkozások további ügyletekre számítanak az EU csatlakozásig, s ennek következtében várhatóan nő az iparági koncentráció, az optimális üzemméret, s nem mellékesen a vállalatok nyereségessége. Az ügyletek során jelentős számban vettek igénybe külső tanácsadót a cégek, ezek munkájával általában elégedettek voltak. A felvásárlási és összeolvadási ügyletek nagy valószínűséggel a pénzpiacokra is kiterjednek, várhatóan már a közeljövőben megszűnik több bank önállósága, s további koncentráció megy végbe a takarékszövetkezeteknél és a brókercégeknél. Várhatóan a kiskereskedelemben is nő az ilyen ügyletek száma. Az élelmiszeriparban főleg a tartósító, a hús- és a malomiparban várható erőteljes koncentráció. Az Új Gazdaság is célterület lesz, elsősorban a szoftver-fejlesztésben, az Internet-szolgáltatásban és a kábeltévéknél várunk nagyobb számban M & A ügyleteket.
A részletes tanulmány elemzi az egyes ügylettípusok és a mélyinterjúk tapasztalatait. Ezeket a tapasztalatokat az árbevétel és a tulajdonosi megoszlás (belföld, külföld, állami, vegyes) alapján is megvizsgáltuk. A válaszadók jelenlegi helyzetének elemzése mellett a következő két-három évre vonatkozó várakozásaikat is összegeztük.
A felmérés során a TOP 200 vállalati körben mélyinterjúkat is végeztünk, amelyeknek az eredményét külön fejezetben elemeztük.
A GKI Gazdaságkutató Rt. az internetes felmérése során megvizsgálta az információ-technológiai vállalkozások várakozásait M&A ügyletekkel kapcsolatban. Ennek az eredményét ebben a tanulmányunkban is összegeztük.
