A 2011. évi költségvetési javaslatban a kamatok nélküli konszolidált kiadások összességében mintegy 9%-kal, a dinamikusan felfutó EU-programokat leszámítva pedig az inflációt követően nőnek, érdemi szerkezeti reformnak nincs nyoma.
- A 2011. évi költségvetési javaslatban a kamatok nélküli konszolidált kiadások összességében mintegy 9%-kal, a dinamikusan felfutó EU-programokat leszámítva pedig az inflációt követően nőnek, érdemi szerkezeti reformnak nincs nyoma.
- A bevételeknél hatalmas kiesést okoz az egykulcsos szja bevezetése és a gyerekkedvezmény növelése, a társasági adó 10%-os, kedvezményes sávjának kiterjesztése, valamint a munkaadói járulékoknál bevezetett plafon. Emiatt – s mert nincs kiadáscsökkentés – az idei 400 milliárd forint (főleg ágazati különadóból) után jövőre már 1200 milliárd forintot elérő rendkívüli bevételeket építenek be a költségvetésbe. Ez egyrészt az egyéni nyugdíjpénztári tagdíjak (360 milliárd forint) eltereléséből, másrészt a tb-rendszerbe visszalépőktől remélt vagyonátadásból származik, mivel ez utóbbiból 530 milliárd forint folyó bevétellé minősítése és azonnali felélése történik meg.
- Kérdéses, hogy ezt az elszámolást megengedi-e az EUROSTAT. Szakmai szempontból az áthozott vagyonnal teljes egészében az államadósságot kellene csökkenteni, már csak azért is, hogy az állam távlatilag képes legyen az átlépők majdani nyugdíjainak nyugdíjpénztárak helyetti finanszírozására.
- A GDP arányában 2,94%-os hiánycél formálisan ugyan megfelel a piaci elvárásoknak, s (minimális eltéréssel) az elfogadott konvergencia programnak, de a közpénzügyek mélyén egyensúlyi szempontból kedvezőtlen fordulat megy végbe. Ezt jelzi, hogy az államháztartás (nemzetközi megítélésben kulcsszerepet betöltő, a gazdasági ciklus és az egyszeri tényezők hatásaival korrigált) ún. strukturális deficitje a GKI gyorsbecslése szerint a 2009 évi 3,1% után 2010-re 4,2%-ra , 2011-re pedig már 5,5%-ra emelkedik (a nyugdíjpénztári átlépéseket 50%-os arányúnak feltételezve, a különadókat is egyszeri bevételnek tekintve). Ilyen magas hiány a 2006 évi 8,8% óta nem volt!
- A jövő évi költségvetés egyensúlyi céljára nézve komoly kockázatot jelent, hogy a választott elszámolási módszerek és az alkalmazott adóintézkedések jelentős része hazai vagy EU-döntések miatt meghiúsulhat. Ha ezt esetleg sikerül is elkerülni, jelenleg nem látható, hogy a kieső egyszeri bevételeket hogyan lehet majd 2012-13-ban pótolni. A gazdaság növekedése és fehéredése erre önmagában messze nem lehet képes.
- A 2011. évi magas strukturális deficit miatt ebben a politikai ciklusban már nem lehetséges az euró bevezetése. A konvergencia program április végi benyújtását követően, illetve a tavasszal meginduló gazdaságpolitikai egyeztetések során a költségvetési politikát erős kritika érheti az EU intézményektől.
- Mivel a kormányzat az adócsökkentés végrehajtása érdekében a jövőt súlyosan megterhelő antireformokat, illetve elszámolási trükköket alkalmaz, a magyar gazdaságba vetett befektetési bizalom jelentősen erodálódhat.
- Ha a konvergencia programban és/vagy legkésőbb a 2012-es költségvetési javaslat benyújtásakor nem sikerül a költségvetés fenntarthatóságának hiteles – mindenekelőtt a kiadások átalakításával történő – bizonyítása, a magyar államadósság piaci finanszírozása jelentősen megdrágul, sőt 2012-ben – a megugró törlesztési kötelezettségekre tekintettel – ismét ellehetetlenülhet.
