1. A GKI szerint 2011-ben az államháztartási folyamatok havonkénti alakulását a költségvetési törvényben szereplő 528 milliárd forintos nyugdíjpénztári vagyonátadás nélkül számított tervezett bevételekhez és hiányhoz viszonyítva indokolt elemezni. (A betervezett óriási vagyonátadás a havi folyamatok alakulásától függetlenül, majd valamikor a második félévben fog egyszerre megjelenni az államháztartási bevételek között, ráadásul bizonyosan a tervezettnél jóval magasabb mértékkel, hiszen végül az EU módszertan szerint a GDP arányában nem 2.94 %-os hiány, hanem 2 % körüli többlet várható.)
Így vizsgálva az első négy hónapban az államháztartás (az önkormányzatok nélkül)
- az éves kiadási előirányzat 34,5 %-át (tavaly ilyenkor 34,7 %-át);
- az éves bevételi előirányzat 32,6 %-át (tavaly ilyenkor 32,2 %-át);
- az éves hiány 54,8 %-át (tavaly ilyenkor 73,2 %-át) teljesítette.
A friss adatok így összességében -a közvélekedéssel szemben- már egyáltalán nem jeleznek kedvezőtlen eltéréseket a megelőző évhez képest. Ugyanakkor egyes adatok és különösen a tényszámokban még nem látszó folyamatok komoly többletdeficit veszélyét mutatják.
2. Bizonyosnak tekinthető az adóbevételek és az önkormányzati egyenlegek tervezettnél kedvezőtlenebb idei éves alakulása.
A közteherbevételeknél a kormány szerint idén mintegy 200 milliárd forintos elmaradást várható, főleg a társasági adó és az áfa területén. Ebből a társasági adó idei alakulására önmagában az eddigi befizetések nem adnak információt a sajátos előlegfizetési szabályok miatt, de az ilyen eltérés a 2011-es költségvetés készítésekor feltételezettnél jóval kisebb tavalyi tényszám miatt elkerülhetetlennek tekinthető. Az áfánál pedig az eddigi tényszámok is alátámasztják jelentősebb elmaradás veszélyét, mivel az első négy hónapban az éves előirányzat 29,5 %-a érkezett be a tavaly ilyenkor jelentkező 31,8 %-kal szemben.
Az önkormányzatoknál a vártnál jóval magasabb hiány keletkezett tavaly és ehhez képest az idei évre betervezett radikális javulás elérése nem valószínű azért sem, mert csak jövőre lép életbe az önkormányzati eladósodást fékező új törvényi szabályozás.
3. Az első négyhavi kiadásokat tekintve egyre kevésbé érződik a tavalyról idénre áttolt kötelezettségek hatása a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainál. Itt a nettó (a saját bevételekkel csökkentett) költés eddig 48 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi azonos időszakit, ami lényegében az év egészére eredetileg tervezett növekmény négy hónapra eső része. Ez azonban mégis feszültségeket jelent, mivel egyrészt a valóságos elkötelezettség a pénzforgalmi adatokból látszónál még nagyobb is lehet ( mivel különböző információk szerint számos esetben a fejezetek késleltetik a számlák befogadását és kifizetését), másrészt a zárolások miatt itt végül a tavalyinál jóval alacsonyabb költést kell elérni. Emiatt elképzelhető, hogy ezen a területen is végül némi túllépés következik be.
4. A kamatkiadások havonta csökkenő mértékben, de még mindig mintegy 26 milliárd forinttal magasabbak a tavalyi év azonos időszakához képest, a tervezett éves mérséklődéssel szemben. Ez a hatás azonban a későbbi hónapokban az eltérő időbeli lefutás miatt kiegyenlítődhet.
5. A fennálló veszélyek miatt egyensúlyi szempontból indokolt volt a 250 milliárd forintos idei zárolás végrehajtása és ezzel a kitűzött hiánycél elérhető lehet.
Akar László, a GKI-csoport vezérigazgatója