2011 első negyedévében az államháztartás központi alrendszere az éves kiadási előirányzat 27,2%-át költötte el, míg a nyugdíjpénztári vagyon átadás nélkül számítva az éves bevételi előirányzat 23,9%-át, illetve az éves hiány 61%-át teljesítette. Ezek a mutatók (amelyek idén az éven belüli folyamatokat a hivatalos viszonyítási adatoknál pontosabban jellemzik) csak kissé kedvezőtlenebbek a megelőző évek tényszámainál.
2011 első negyedévében az államháztartás központi alrendszere az éves kiadási előirányzat 27,2%-át költötte el, míg a nyugdíjpénztári vagyon átadás nélkül számítva az éves bevételi előirányzat 23,9%-át, illetve az éves hiány 61%-át teljesítette. Ezek a mutatók (amelyek idén az éven belüli folyamatokat a hivatalos viszonyítási adatoknál pontosabban jellemzik) csak kissé kedvezőtlenebbek a megelőző évek tényszámainál.
Az államháztartás központi alrendszerének első negyedéves
pénzforgalmi adatai az éves adatok százalékában, 2006-2011
|
|
2006 |
2007 |
2008 |
2009 |
2010 |
2011 |
|
Bevétel |
22,2 |
23,1 |
23,1 |
23,1 |
23,2 |
23,9* |
|
Kiadás |
24,9 |
26,5 |
25,2 |
25,5 |
26,1 |
27,2 |
|
Egyenleg |
38,8 |
59 |
56 |
61,6 |
70,1 |
61* |
A közteherbevételeket tekintve a kormány legújabb bejelentése szerint éves szinten a tervezetthez képest mintegy 200 milliárd forintos elmaradást várható, főleg a társasági adó és az áfa területén. Ebből a társasági adó idei alakulására önmagában az eddigi befizetések nem adnak információt a sajátos előlegfizetési szabályok miatt. Mindenesetre az idei éves bevétel-elmaradás itt a költségvetés készítésekor reméltnél kisebb tavalyi tényszám miatt elkerülhetetlennek tekinthető. Ugyanakkor az áfánál az első negyedéves számok is már alátámasztják jelentősebb elmaradás veszélyét, mivel eddig az éves előirányzat 19%-a érkezett be a tavaly ilyenkor jelentkező 20%-kal szemben..
Az első negyedéves kiadásokat tekintve még mindig érződik a tavalyról idénre áttolt kötelezettségek hatása a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainál, itt a nettó (a saját bevételekkel csökkentett) költés eddig 83,5 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi első negyedévit, ami az év egészére eredetileg tervezett növekmény több mint fele. (Ráadásul egyrészt a valóságos probléma a pénzforgalmi adatokból látszónál még nagyobb is lehet, mivel különböző információk szerint számos esetben a fejezetek késleltetik a számlák befogadását és kifizetését, másrészt a zárolások miatt itt végül csak a tavalyinál alacsonyabb költés lesz lehetséges.)
A kamatkiadások még mindig mintegy 50 milliárd forinttal magasabbak a tavalyi első negyedévinél a tervezett éves csökkenéssel szemben, ez a hatás azonban a későbbi hónapokban az eltérő időbeli lefutás miatt kiegyenlítődhet.
Önmagában az első negyedévi államháztartási folyamatok alapján még nem ítélhető meg az éves egyenlegcél tarthatósága.A bevételeknél kétségkívül fennálló bizonytalanságok, a szokásosnál magasabb eddigi kiadási szintek, továbbá az önkormányzati szféra ismétlődő többletdeficitjének a veszélye együttesen indokolja az év elején bejelentett 250 milliárd forintos kiadási zárolás véglegessé tételét az egyenlegcél biztonságos teljesítéséhez, sőt így az előirányzottnál némileg kedvezőbb idei államháztartási egyensúly is elérhető lehet.
Akar László, a GKI-csoport vezérigazgatója
