A versenyképességi index (VEX) 2010 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest Romániában csökkent, a többi vizsgált országban nőtt, a legnagyobb mértékben Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon…
A versenyképességi index (VEX) 2010 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest Romániában csökkent, a többi vizsgált országban nőtt, a legnagyobb mértékben Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon. Az üzleti környezetet Magyarországon jellemző index 34 volt, enyhén, két ponttal javult.
1. Versenyképességi index (VEX)
A versenyképességi index 2010 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest Romániában 0,5%-kal csökkent, Csehországban 2,1%-kal, Szlovákiában 1,5%-kal, Magyarországon 1,2%-kal emelkedett.
Versenyképességi indexek
(szezonálisan kiigazítva, 2000 átlagos negyedév=100)
A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2010 második negyedévéhez képest Csehországban igen erőteljesen, 4,4%-kal, Szlovákiában 2,5%-kal, Ausztriában 2,1%-kal, Magyarországon pedig 1%-kal nőtt, a többi vizsgált országban csökkent. A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Csehországban és Szlovákiában a beruházás és az export, Ausztriában és Magyarországon csak az export bővülése volt. A beruházások csökkenését a többi vizsgált országban a kiviteli expanzió, a külső kereslet élénkülése nem ellensúlyozta.
A munkatermelékenységi index 2010 harmadik negyedévében Lengyelországban 1,9%-kal, Szlovéniában 1,3%-kal, Ausztriában 1,2%-kal, Magyarországon 0,9%.-kal javult. A többi vizsgált ország indexe az említetteknél kisebb mértékben nőtt.
A költség-versenyképesség 2010 harmadik negyedévében Magyarországon 3%-kal, Romániában 1,6%-kal, Lengyelországban 1,2%-kal javult, míg a többi vizsgált országban Szlovákia kivételével romlott. A javulás legfőbb forrása a nemzeti valuta euróval szembeni leértékelődése volt.
A magyar versenyképességi index 2010 harmadik negyedévi, regionális összehasonlításban jelentős javulásában a fő szerepet a külső kereslet megélénkülésének kihasználása, azaz az export bővülése, továbbá a gyengébb forintárfolyam játszotta.
2. Az üzleti környezeti index (ÜX)[1]
Az ÜX értéke 2007 elejétől a 2009 első negyedéves mélypontig szinte folyamatosan csökkent, majd az ezt követő három negyedévben növekedett. 2010 első negyedévében megtört e kedvező tendencia, de a második és harmadik negyedévben érezhetően nőtt az ÜX. Miközben a mutató továbbra is saját hosszú távú átlaga alatt maradt, a mélypontot jelentő 2009 első negyedévit 25 ponttal meghaladja. Az előző negyedévhez képest az ÜX-öt alkotó három mutató értéke szignifikánsan javult, egy pedig szignifikánsan romlott.
Az üzleti környezeti index (ÜX)
Az állami magatartás kiszámíthatatlanságát a termelés bővítését akadályozó tényezőként említő vállalatok aránya a harmadik negyedévben csaknem 2 ponttal csökkent az egy negyedévvel korábbihoz képest, így e mutató aktuális értéke továbbra is a hosszú távú átlag alatti. E tényező megítélését illetően – a korábbiakkal ellentétben – a nagyvállalatok között nagyobb a bizonytalanság, mint a kisvállalkozások körében.
Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága kismértékben, 1 ponttal csökkent, s így e mutató aktuális értéke is a hosszú távú átlag alatti. A kapott eredmények alapján tehát az üzleti életben érezhető kockázatok enyhén mérséklődtek. A bizonytalan gazdálkodási környezet a kisvállalkozásokat szignifikánsan erősebben zavarja, mint a közepeseket vagy a nagyokat.
A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan növekedett, utána fokozatosan csökkent. 2010 első és második negyedévében stagnált e mutató, míg a harmadik negyedévben érezhetően emelkedett. A kamatfelár jelentősen a hosszú távú átlag felett van, azaz a magyar gazdaság iránti külső befektetői bizalom még nem érte el az évtizedes átlagnak megfelelő értéket.
Az üzleti infrastruktúra alakulását jellemző új gépkocsi-eladások 2005 közepe óta lényegében folyamatosan csökkenő trendet követtek. 2010 harmadik negyedévében azonban – hosszú idő óta először – számottevően növekedett az értékesítés.
[1] A gazdaság szereplőinek, a vállalatoknak – versenyképességük megőrzése, javítása érdekében – folyamatosan reagálniuk kell a környezetükből érkező jelzésekre. Különösen igaz ez gazdasági visszaesés időszakában. A tőke és a munkaerő – csaknem teljesen – szabad áramlásának korában különösen érdekes, hogy hogyan érzik magukat a vállalkozások Magyarországon, milyennek tartják az őket körülvevő gazdasági-társadalmi körülményeket. A GKI üzleti környezeti indexe (ÜX) a hazai gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív, vagy negatív szerepét hivatott – egyetlen számba sűrítve – értékelni. E mutató tartalma – hasonlóan a VEX-hez – önmagában nem értelmezhető, a negyedévről-negyedévre bekövetkező változások azonban jól jellemzik a magyarországi gazdálkodási feltételrendszer változásait.
Az ÜX-index a környezet hatásának négy legfontosabb elemét igyekszik megragadni: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a magyar állampapírok kamatfelárát (amiben tükröződik a külföldi befektetőknek a magyar gazdaságba vetett bizalma), valamint az üzleti infrastruktúra megújulásának folyamatát. Az első és második információ a GKI rendszeres vállalati felméréseiből származik. A kamatfelár a 10 éves lejáratú magyar és az euró-zónához csatlakozott országok állampapírjainak kamat-különbözetét jelenti. Az üzleti infrastruktúra megújulását kifejező mutatóként az új gépkocsi eladások száma szerepel. Mindezekből következően az ÜX egyaránt magában foglal szubjektív elemeket (nevezetesen vállalatvezetői helyzetértékeléseket) és objektív statisztikai összetevőket is (kamatfelár, gépkocsi eladások). Ezáltal tehát az ÜX – a kemény tényeken túl – az üzleti élet szereplőinek vélekedéseit, kilátásait is kifejezi, így a gazdasági mellett pszichológiai mozzanatokat is hordoz.
A fenti négy tényező negyedéves idősorait saját hosszabb távú (2001-2008-os) átlagukhoz viszonyítottuk, így tettük közvetlenül összevethetővé őket. Az ÜX e négy tényező súlyozatlan átlagát jelenti. A 2001-2008 közötti időszak átlagát az 50 pont reprezentálja.
