A GKI Gazdaságkutató Zrt. által a Tiszai Vegyi Kombinát támogatásával készült, „Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010” című kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. által a Tiszai Vegyi Kombinát támogatásával készült, „Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2010” című kiadvány teljes egészében ingyenesen letölthető.
A fenntarthatóság felé tett elmozdulás mérésére az évkönyv (10 témakörben) 89 naturális mutatót, valamint 8 ún. kompozit indikátort mutat be, amely utóbbiakat a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziók integrálásának céljával hoztak létre. Az évkönyv újdonságértékét a kiadvány második része tartalmazza. Ez 77 ábrát tartalmaz és a magyarországi vállalatok, a lakosság és az önkormányzatok – elsősorban a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos – tudatosságát, jövőbeli terveit, preferenciáit, várható ráfordításait mutatja be. Ezeket az információkat 2010 októberében reprezentatív felmérések során gyűjtöttük össze.
A nemzetközi összehasonlítás alapján „Magyarország jelenleg több mutató esetében is az EU középmezőnyében helyezkedik el”:
- a 10 témakörből 1 (gazdasági növekedés) átlag feletti, 7 átlagos és 2 (közlekedés, demográfia) uniós átlagtól elmaradó
- a kompozit mutatók esetében 2 átlag feletti, 3 átlagos és 1 átlag alatti.
A felmérések legfőbb megállapításai a következők:
- A vállalkozások több mint felénél a partnerek irányába gyakorlatilag elvárásként sem jelenik a környezetvédelem iránti elkötelezettség.
- A vállalkozások kétharmada nem rendelkezik semmilyen környezetvédelmi irányítási rendszerrel.
- Az önkéntes környezeti költségek mutatják a vállalkozások tényleges elkötelezettségét és felelősségvállalását a környezetük iránt. Ilyen költségeket a Magyarországon működő vállalkozások 7,2%-a vállal fel.
- Az önkéntes környezeti ráfordítások terén összességében már mintegy 10%-os csökkenés várható a következő időszakban, annak ellenére, hogy 5-ből 4 vállalkozás a korábbi évekhez képest nem tervezi csökkenteni ráfordításait ezen a téren.
- A lakossági környezettudatosság – legalábbis az önmagunkról alkotott vélemény alapján – meglehetősen magas szintet ér el. A válaszadók több mint 60%-a nagyon fontosnak, de további mintegy negyede is fontosnak tartja a környezet védelmét.
- A lakosság többségében úgy véli, az emberi tevékenység pusztítólag hat a földi életre, és felelősen nyilatkozik akkor is, amikor a generációk közötti felelősségvállalásról kell választ adnia, és meglehetősen kritikusan (pazarlónak) ítéli meg fogyasztási szokásait.
- A lakosság megítélése szerint jelenleg a legproblémásabb terület környezeti és egészségügyi szempontból a szennyvizek megfelelő kezelése és tisztítása, valamint a hulladékok kezelése és ártalmatlanítása.
- A jelentősebb idő- és pénzráfordítással, fáradtsággal járó energiatakarékossági és környezetvédelmi tevékenységeket jóval kevesebben, kisebb arányban végzik, illetve vállalják fel. Ugyanakkor a drágább (pénzbeni hátránnyal járó), de „valódi” környezettudatosságra utaló „viselkedés” már jóval kevesebbekre jellemző.
- A háztartások szintjén, az általunk kiválasztott rezsi-típusú kiadások és a közlekedés terén, már jelentős megtakarításra, fogyasztáscsökkenésre nem lehet számítani.
- Az önkormányzatok jelenleg az energiatakarékosság területén látják legnagyobb lemaradásukat a környezetvédelemhez kapcsolódóan. Ezt követi az ivóvíz-hálózat kiépítése, amely megfelelő minőségű ivóvizet szolgáltat a lakosság számára, valamint a csatornázás, a szennyvíz megfelelő kezelése. A sor végén a légszennyezés és a zajterhelés áll.
- Az önkormányzatok több mint fele az elmúlt években nem is pályázott környezetvédelmi célú programok megvalósítására.
- A nagyobb települések önkormányzatai méretükhöz, költségvetésükhöz és – ezzel párhuzamosan – feladataikhoz képest jóval kevesebbet pályáznak, mint a kisebbek.
- A pályázati rendszer működ(tet)ésével kapcsolatosan leginkább azzal értettek egyet, hogy a célokhoz rendelt pénz-összegek meglehetősen alacsonyak, azaz a szükséges fejlesztések megvalósítására az eddigieknél sokkal nagyobb támogatási összegekre lenne szükség. Nagyon egyetértettek azokkal a megállapításokkal is, amelyek a pályázati rendszer működésének bürokratikus jellegét (hosszadalmasságát, bonyolultságát, körülményességét) emelték ki. Összességében a legkevésbé negatívan a pályázati információkhoz való hozzáférést ítélték meg az önkormányzatok.