A költségvetési politika előreláthatóságának a hiányát mutatja, hogy a 2011-es költségvetés végrehajtása során többszörösen és jelentősen módosították a célokat, sőt az utoljára tavaly decemberben megváltoztatott előirányzatokhoz képest is komoly eltérések jelentkeztek.
A költségvetési politika előreláthatóságának a hiányát mutatja, hogy a 2011-es költségvetés végrehajtása során többszörösen és jelentősen módosították a célokat, sőt az utoljára tavaly decemberben megváltoztatott előirányzatokhoz képest is komoly eltérések jelentkeztek. Végül pénzforgalmilag a kiadások az eredetileg elfogadott költségvetési törvényhez képest 1105 milliárd forinttal (!) lettek magasabbak úgy, hogy az eltérés lényegében a deficit megugrásában csapódott le. ( A bevételek csak 58 milliárd forinttal haladták meg az eredetileg tervezettet. )
A tavalyi költségvetés pénzforgalmi számainak megítélését alapvetően megnehezíti a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításának választott elszámolási technikája. A költségvetési törvény az átkerült vagyon csak mintegy 20 %-át jelenítette meg a bevételek között ( az EU módszertan szerint a teljes összeget figyelembe kell majd venni), ráadásul ebből a betervezett 528 milliárd forintból végül közel 70 milliárd forint nem teljesült. Igaz, hogy a pénzforgalmi hiány tervezetthez képesti megugrása egyszeri tényezők eredménye, de ettől még ezeket a kiadásokat is jórészt betervezhették volna. A GDP 6.2 %-át kitevő pénzforgalmi deficit nemzetközi összehasonlításban is igen magas, ezt érdemben nem teszi sokkal kedvezőbbé a GDP mintegy 4 %-át kitevő egyszeri kiadásokra való hivatkozás, mivel ezzel egyidejűleg (a nyugdíjvagyonból) hatalmas, a GDP 10 %-át közelítő egyszeri bevételek is jelentkeztek. Az egyszeri tényezőktől (és a konjunktúra ciklustól) megtisztított, az EU módszertan szerinti un. strukturális deficit a GDP 5-6 %-a között lehetett, ami igen magas és a korábbi évekhez képest jelentős romlást jelent.
A központi költségvetés bruttó államadóssága a tavalyi év végén a GDP 75 %-a volt ami lényegében megegyezik a 2010 végivel. A szintentartást csak az IMF-EU hitelekből fennmaradt kincstári tartalékok – a GDP 2 %-át kitevő- részbeni felhasználásával sikerült elérni. A folyamatban fontos változást hozott, hogy az államosított nyugdíjvagyonból mintegy 1400 milliárd forint (adósságcsökkentő) államkötvénybevonás történt, ugyanakkor a forint árfolyamgyengülése 1165 milliárd forintos árfolyamveszteséget (adósságemelkedést) okozott. Az államháztartás egészére vonatkozó adósságállomány adatai még nem ismertek.
A tavalyi sajátosságok miatt a költségvetési folyamatok és az államadósság alakulása az EU módszertan szerint készülő, később nyilvánosságra kerülő statisztikákból lesz majd sokkal jobban megítélhető.
Akar László, a GKI-csoport vezérigazgatója
