A magyar gazdaság 2012. I. negyedévében az un. „nyers” adatok szerint 0,7%-kal esett vissza az egy évvel ezelőtti szinthez képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – az Eurostat a nemzetközi összehasonlításokban ezt használja – a visszaesés nagyobb, 1,5%-os. Ez utóbbi adat azért is fejezi ki jobban az idei tendenciákat, mert 2012. szökőév. Ez az adat Görögország és Portugália után a legrosszabb az EU-ban, s messze elmarad az EU átlagosan 0,1%-os növekedésétől, s az euróövezet stagnálásától. Németország – Magyarország legfontosabb partnere – növekedése 1,2% volt. A régióban Szlovákia 3,2%-kal bővült, s bár adat még nincs, az eddigi információk alapján gyors lehetett a lengyel növekedés is. Fejlődés volt Romániában és Bulgáriában is, s csak Csehország és talán Szlovénia GDP-je csökkent az I. negyedévben. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a visszaesés aligha magyarázható csak a külső konjunktúra alakulásával, abban a magyar belső keresletnek, s emögött a gazdaságpolitikának döntő szerepe lehetett. Negatív fordulat tanúi vagyunk.
Nem sok jót valószínűsítenek az előző negyedévhez viszonyított adatok sem. A mostani I. negyedévben 2011 utolsó negyedévéhez képest 1,3%-kal csökkent a GDP. Ráadásul (míg a korábbi adatok még szerény, de folyamatos növekedésre utaltak) a KSH által felülvizsgált adatok szerint már a tavalyi II. negyedévtől kezdve stagnált a gazdaság (az előző negyedévhez képest), sőt a III. negyedévben hajszálnyi csökkenés volt tapasztalható. A mostani visszaesés tehát három negyedéven keresztül tartó stagnálást követően alakult ki. Természetesen további, az idei I. negyedévet is érintő korrekciók sem zárhatók ki.
Ami még nagyobb baj, nem látszanak egy későbbi pozitív fordulat jelei. Az autóipari beruházások termőre fordulása és az európai konjunktúra remélt javulása – bár az ipari várakozások az EU-ban éppen inkább romlóak – ugyan javíthat valamit a helyzeten, vagyis a kivitel az I. negyedévi (euróban mért) csökkenés után némi lendületet kaphat. A belföldi kereslet azonban a reálbérek csökkenése, a dinamikusabb szektorok forrásainak elvonása, a banki hitelezés leállása és az általános befektetői bizalom – fejlesztésekhez elengedhetetlen – hiánya miatt tovább csökkenhet. A tavalyi jó év után az agráriumban is inkább visszaesés valószínű. Így a beruházások esni fognak, a tőke csöndesen kifelé szivárog.
Mindezek alapján a magyar gazdaságban idén a GDP 1-1,5%-os visszaesése várható. Eközben az EU-ban a stagnálást ugyan alig, de mégiscsak meghaladó növekedés valószínű, az USA-ban pedig 2% feletti növekedés. Idén tehát már nemcsak régiós versenytársainkhoz, de a fejlett világhoz képest is leszakadunk. Vagy valaki hallja a dübörgést?
GKI Gazdaságkutató Zrt.