Skip to main content

2013. október 18.

Visszhang – kommentár nélkül

"A legáltalánosabban elfogadott közhangulatot tükröző indikátor Magyarországon a GKI fogyasztói bizalmi indexe"

Kumin Ferenc

http://www.galamuscsoport.hu/tartalo/cikk/335780_a_sved_televizio_feloras_filmje_magyarorszagrol

2013. március 10.
T.Cim!
Olvastam a neten nemrég vagy 2o vezető ország energia árairól.M.o. mind a gáz-mind az áram áránál az első háromban volt, azaz verte nagy differenciával egy csomó nyugati ország árait, méghozzá nagy különbséggel. A hatalmas átlag jövedelem különbségek nem is voltak említve. Úgyhogy nem hullajtok könnyeket ezekért a szolgáltatókért, mint Önök. De ismerjük az Önök politikai beállítottságát.
Egy pártonkívüli értelmiségi.
(E-mail cím a GKI honlapjának szerkesztőségében.)


Tisztelt Uram!

Az Ön által nézett net-es forrás valószínűleg nem a tényleges árakat hasonlította össze, hanem a vásárlőerő paritásos árakat, ahol a kb. ötszörös jövedelemkülönbség miatt ugyanaz a piaci ár – értelemszerűen – nálunk jóval nagyobb tehernek érződik. A piaci áraknál nem árt azonban tudni, hogy nálunk 27%-os ÁFA terheli a közműcégek termelői árait, valamint azt, hogy pl. a gáz esetében hosszú távú szerződéseink vannak, ahol a bejövő ár számunkra adott. Emellett valószínűleg elkerülte az Ön figyelmét az a tény is, hogy az áfa-mentes árból a termelők áram esetében kWh-ként kb. 15 Ft-ot kapnak (ebben Paks a meghatározó súlyú), az állami elosztók (MAVÍR, MVM kapnak kb. 20 Ft-ot, míg a „profitéhes” áramszolgáltatók 1,8 Ft-ot kaptak eddig, majd a rezsicsökkentés után 1,3 Ft-ot. Láthatja Ön is, hogy a végső fogyasztói árban ennek súlya marginális.

A többi rezsi költségcsökkentő lépés esetében pedig jellemzően állami-önkormányzati cégek állnak szemben „a lakossággal”: FŐTÁV, vízszolgáltatók, csatornavállalatok, hulladékkezelők és persze a kéményseprők. Ezek jellemzően nem magántulajdonban levő cégek (átlagosan 10% magántulajdon áll szemben 90% állami-önkormányzatival).

Amikor ezek a díjak is mérséklődnek, akkor – tekintettel arra, hogy ezek nem magán szolgáltatók – Ön is ki fogja fizetni a többlet adókban (esetleg egy darabig a romló ellátási színvonalban) a hiányzó bevételeket (csak jelzem: a vízszolgáltatásnál a víz díjának jelentős része az állami költségvetésbe kerül vízkiviteli díjként, a hulladék esetében a lerakási díj megy a költségvetésbe), s nem mellesleg: az ÁFA itt is a költségek csaknem negyedét teszik ki.

Így bár Ön nem hullajt könnyeket a szolgáltatókért, ez szíve joga. Az, hogy mi védenénk a szolgáltatókat a fentiek fényében nem állja meg a helyét. Mi a rendszerszintű gondolkodást hiányoljuk, s sokalljuk a szolgáltatók elleni hecckampányt (mint láthatja az állami és önkormányzati cégeket érint elsősorban, akkor meg miért nem él a tulajdonosi jogaival a politika?). Másrészt, ha rezsiköltséget akar valaki csökkenteni, akkor kézenfekvő módon csökkentse az Áfa tartalmat, mondjuk 18%-ra, s máris megvan a 9%-os csökkentés.

Üdvözlettel:

Molnár László
vezérigazgató
GKI Zrt.
 

2012. január 27.

Középiskolai végzettségem van és gyári munkás vagyok. Mégis mikor a maguk elemzését olvasom mindig értem, hogy mi folyik a gazdaságban. Azt nem értem, hogy akiknek dönteni kéne azok miért nem értik?

Írta: ikarcsonyi@gmail.com

Elemzés szerzője