A magyar gazdaság 2017 első negyedévében 4,2%-kal, senki által nem várt sebességgel bővült. 2007 óta csak egyszer volt ennél gyorsabb növekedést mutató negyedév. A magas dinamikát az alacsony bázis is jelentős mértékben segítette. A magyar növekedés sokkal gyorsabb volt az EU átlagánál, a régióban azonban ez nem volt kiugró teljesítmény. A magyarnál több mint 1 százalékponttal gyorsabb volt a román és a szlovén, de dinamikusabb a lengyel és a három balti ország növekedése is. Az áprilisi adatok fékeződést jeleznek Magyarországon, a mezőgazdaságban az idei visszaesés jelentős lesz. Az év során a fogyasztás gyorsulása, de a beruházások markáns lassulása várható. Ezért a GKI az eddigi 3,2%-ról csak 3,5%-ra emelte idei növekedési prognózisát, bár az ennél kissé gyorsabb emelkedésnek is van esélye. A külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak. A magyar gazdaság középtávú pályája szempontjából fontos, hogy az EU-ban – a német választások után – napirendre kerül a szoros együttműködésre kész országok integrációjának elmélyítése. Ez ugyanis az EU perifériájára szoríthatja Magyarországot, miközben a korábbinál kevésbé számíthat a jelenlegi működése szempontjából meghatározó fontosságú EU-transzferekre.
Az előrejelzés letölthető innen.