Októberben a fogyasztói várakozások érezhetően javultak, mg az üzleti kilátások valamelyest romlottak a GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint. A GKI konjunktúraindexének értéke nem változott szeptemberhez képest. A cégek viszonylag kedvező foglalkoztatásra és árakra vonatkozó várakozásai sem módosultak érdemben az előző hónaphoz képest.
A GKI üzleti bizalmi index – szeptember után – októberben is csökkent (1,5 ponttal). Bár a változás hibahatáron belül maradt, az üzleti index megközelítette idei mélypontját. A második őszi hónapban az iparban romlottak, az építőiparban javultak az ágazati kilátások, míg a kereskedelem és a szolgáltatások terén nem változtak érdemlegesen. Az iparban a teljes rendelésállomány és a saját termelésű készletek értékelése érezhetően romlott szeptemberhez képest, míg a következő 3 hónapban várható termelési kilátás gyakorlatilag nem változott. Az építőiparban a rendelésállomány megítélése nagymértékben javult, a foglalkoztatási várakozás stagnált. A kereskedelemben az előző 3 hónap üzletmenetének értékelése kissé kedvezőbb lett, a készletek szintje, illetve a következő 3 hónapban várható megrendelések megítélése nem változott. A szolgáltató ágazatban az előző három hónap üzletmenetének megítélése és a forgalmi várakozás sem módosult érdemben szeptemberhez képest.
A lakosság hangulatának szeptemberi romlása átmenetinek bizonyult. A GKI fogyasztói bizalmi index októberben 4 pontot emelkedett havi alapon, s ezzel 18 havi rekord szintre jutott. A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását az elmúlt és a következő 12 hónapra vonatkozóan is markánsan javulónak ítélte, míg a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető pénzének megítélése mérsékelten lett kedvezőbb.
A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága októberben nem változott az előző hónaphoz képest, az elbocsátást és a létszám bővítését tervezők aránya gyakorlatilag megegyezett. A borúlátók vannak többségben az építőiparban, míg a szolgáltató szférában a derűlátók alkotják a többséget. Az ipar és a kereskedelem területén ez a két arány megegyezik. A lakosság munkanélküliségtől való félelme érezhetően csökkent szeptemberhez képest.
Az üzleti szféra összesített áremelési tervei az év tizedik hónapjában nem változtak (az iparban enyhén csökkentek, az építőiparban valamelyest nőttek az áremelési törekvések), míg a fogyasztók inflációs várakozása némileg erősödött szeptemberhez képest. Másként látja a vállalkozó szféra és a lakosság a magyar gazdaság várható jövőbeli helyzetét is: míg az előbbi véleménye enyhén romlott, addig az utóbbiaké tovább javult.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor (ez utóbbiban – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások nem szerepelnek a vizsgáltak között), illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. Az ipari bizalmi index a vállalkozások rendelésállományának és készleteinek megítélése, valamint a termelési várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik. Az építőipari bizalmi index a rendelésállomány megítélése és a foglalkoztatási várakozások átlaga. A kereskedelmi bizalmi index az üzletmenet és a készletszint megítélése, illetve a forgalmi várakozások átlaga. A szolgáltatói bizalmi index az üzletmenet megítélése, illetve a forgalmi és foglalkoztatási várakozások átlaga. A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel (Tramo Seats eljárással) kiszűri a szezonális hatások – például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének múltbeli és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének várt alakulására, továbbá a tartós fogyasztási cikkek vásárlását illető kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik össze.
Teljes tanulmány letöltése
