A 2022-es adatok alapján jelentős területi különbségek vannak a keresetekben. A fővárosi átlag nettó havi 370 ezer Ft-tal szemben a községek átlaga csak 243 ezer Ft. De még a megyei jogú városok átlaga is 11%-kal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42% a különbség az előbbi javára.
A magasabb települési keresetek okai szerte ágazóak. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (pl. turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de fontos az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.
A diplomások aránya a népességből (%), 2022
Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás
A magyar lakosság 19%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Szerencsére a foglalkoztatottak között egyre többen vannak a diplomások: számuk 2022-ben közel 1,5 millió fő volt, ami 31,3%-os arányt képviselt. A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4%), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül.
Vizsgálataink azt jelzik, hogy a diplomások aránya talán a leginkább meghatározó tényező a kereseti különbségek kialakulásában. Ezt mutatja az is, hogy a nettó keresetek és a diplomások aránya közötti kapcsolat (korreláció) 0,78, ami magasnak tekinthető. Az is kiderült, hogy 2022-ben a diplomások arányának 1 százalékpontos növekedése a települési havi nettó átlagkeresetet 5 ezer Ft-tal emelte meg (pl. 20%-os diplomás arány 100 ezer Ft-os különbséget okoz az egy főre jutó havi nettó keresetben). Az okok logikusak: a diplomások fizetése a szakmunkásokét 38–95%-kal haladja meg (főiskolai vagy egyetemi végzettségtől függően), ami azt is jelenti, hogy ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb lesz, amire több szolgáltatás települhet. Ez részben új munkahelyekben mutatkozik meg, részben magasabb béreket eredményez a nem diplomás munkakörökben is. Nem meglepő ezek után, hogy a települések közötti kereseti különbségek 61%-át a diplomások aránya magyarázza. Ezt szemlélteti a következő táblázat is.
A havi nettó átlagkereset alakulása a diplomások aránya szerint
|
Diplomások aránya (%) |
Havi nettó kereset (Ft) |
Települések száma |
|
5 alatt |
158 451 |
297 |
|
5,1-10 |
201 002 |
948 |
|
10,1-20 |
237 626 |
1 355 |
|
20,1-30 |
277 994 |
379 |
|
30,1-40 |
316 484 |
121 |
|
40,1 felett |
395 077 |
52 |
|
Ország összesen |
285 000 |
3 152 |
Forrás: NAV, KSH, GKI számítás.
Mindez látványosan mutatja az oktatás hatását. A korábbi évek felsőoktatási expanziója lehetővé tette sokak számára, hogy magasabb jövedelmet érjenek el, s így az országos átlagkeresetet is jelentősen feljebb húzták. Ez egyben példa arra is, hogy a közepes jövedelem csapdájából a kiút elsősorban a köz- és felsőoktatás fejlesztése, nem pedig a vendégmunkásokra alapozóm túltámogatott „újraiparosítás”.
Teljes tanulmány letöltése
