A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint decemberben a lakossági várakozások lényegesen, az üzleti szektor kilátásai enyhén javultak novemberhez képest, így a GKI konjunktúraindexe kilenc havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándékai csak hibahatáron belül javultak, áremelési terveik viszont határozottan erősödtek az előző hónaphoz képest.
A GKI üzleti bizalmi index – a novemberi 3 pontos emelkedés után – decemberben hibahatáron belül, 1 ponttal lett emelkedett. Az első téli hónapban a kereskedelemben és az építőiparban számottevően, az iparban enyhén javultak, míg az üzleti szolgáltatás területén gyakorlatilag nem változtak az ágazati kilátások novemberhez képest. Az iparban a teljes rendelésállomány megítélése kedvezőbbé vált, a saját termelésű készletek apadtak, de a következő 3 hónapban várható termelési kilátás romlott havi alapon. Az építőiparban a rendelésállomány értékelése jelentős mértékben, a foglalkoztatási várakozás enyhén javult. A kereskedelemben a készletek szintje csak kissé apadt, de az előző 3 hónap üzletmenetével való elégedettség és a következő 3 hónapban várható megrendelések megítélése érezhetően javult. A szolgáltató ágazatban az előző három hónap üzletmenetének megítélése kedvező irányba változott, de a következő 3 hónapra vonatkozó forgalmi és foglalkoztatási várakozás valamelyest romlott novemberhez képest.
A GKI fogyasztói bizalmi index – a novemberi elbizonytalanodás után – decemberben érezhetően nőtt, s ezzel e mutató 20 havi rekordmagasságba emelkedett. A lakosság az elmúlt 12 hónapban tapasztalt saját pénzügyi helyzetét az előző hónaphoz viszonyítva javulónak értékelte, míg a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátások alig változtak. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése kedvezőbb lett, mint volt novemberben.
A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága decemberben hibahatáron belül javult az előző hónaphoz képest, a létszám bővítését tervezők enyhe többségben vannak az elbocsátásokra készülőkkel szemben. A derűlátók alkotják a többséget az ipar és az üzleti szolgáltatások területén, míg a kereskedelemben és az építőiparban ez a két arány lényegében megegyezik. A lakosság munkanélküliségtől való félelme nem változott az utolsó őszi hónaphoz képest.
Az üzleti szféra összesített áremelési tervei az év utolsó hónapjában érezhetően emelkedtek, ugyanakkor a fogyasztók inflációs várakozása enyhült novemberhez képest. Hasonlóan vélekedik a vállalkozó szféra és a lakosság a magyar gazdaság várható helyzetéről: mindkét csoport jóval kevésbé borúlátóan látja a közeljövőt, mint tette ezt novemberben.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor (ez utóbbiban – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások nem szerepelnek a vizsgáltak között), illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. Az ipari bizalmi index a vállalkozások rendelésállományának és készleteinek megítélése, valamint a termelési várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik. Az építőipari bizalmi index a rendelésállomány megítélése és a foglalkoztatási várakozások átlaga. A kereskedelmi bizalmi index az üzletmenet és a készletszint megítélése, illetve a forgalmi várakozások átlaga. A szolgáltatói bizalmi index az üzletmenet megítélése, illetve a forgalmi és foglalkoztatási várakozások átlaga. A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel (Tramo Seats eljárással) kiszűri a szezonális hatások – például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének múltbeli és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének várt alakulására, továbbá a tartós fogyasztási cikkek vásárlását illető kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik össze.
Teljes tanulmány letöltése
