Skip to main content

A KSH 2022 szeptemberében „innovatív” megoldást talált a megváltozott lakossági energia kiadások mérésére. Míg a többi reprezentáns esetében (986 termék és szolgáltatás) az árindex az előző (vagy az azt megelőző) év fogyasztási súlyával kerül a fogyasztói kosárba, s így számítják az átlagos árindexet, erre az energiatermékek egy részénél (a földgáz és az elektromos energia áraknál) a KSH szerint nem volt mód*.

A megadott számítási elv ugyanis (ténylegesen az adott hónapban kifizetett összeg) részben árindex változást, részben azonban mennyiségi változást tartalmaz (erre a KSH több korábbi vezetője, kutatója is felhívta már a figyelmet). Ez azt jelenti, hogy amikor a fogyasztott mennyiség csökkenése a drágább (a rezsicsökkentés szerinti kedvezményes mennyiség feletti) terméket érinti, akkor az egyben az árindexet is csökkenteni fogja (az ilyen torzítás elkerülése érdekében számol a KSH a többi termék esetében 1 naptári évig állandó súllyal). A számítás következménye, hogy a valóságban változatlan árú lakossági elektromos energia és földgáz termékek esetében a KSH árcsökkenést mutat ki.

Az elektromos energia és a vezetékes gáz árának változása a KSH adatai alapján*
(2022. január = 100)

Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás

A KSH adatai alapján 2022. novemberhez képest az elektromos energia ára 3,5%-kal, a vezetékes gázé pedig 36%-kal csökkent 2023 novemberére. Mindez jól mutatja, hogy ez a számítási mód erős torzítást jelent az árindex számításban.

Ugyanakkor nem lehetetlen a KSH adatok alapján egy másik, a többi termékhez hasonló árindex számítást elvégezni. Ehhez csak azt az arányt kellene tudni, hogy 2021-ben mennyi volt a kormányrendelet szerinti, a rezsicsökkentett mennyiséget meghaladó (túl) fogyasztás súlya az egyes energia termékek esetében. Ehhez támpontot kapunk a KSH 2022. szeptemberi adatából. Mivel az árak adottak (elektromos energia: 35,293, illetve 70,104 Ft/kWh, vezetékes gáz: 102, illetve 747 Ft/m3) és a súlyozott átlagár is adott (128,9% az elektromos áramra, illetve 221% a vezetékes gázra), így a súlyok kiszámíthatók. Eszerint a túlfogyasztás az elektromos energia esetében 29,5%, a vezetékes gáz esetében 19,1% volt.

Ha a valósághoz közelebb álló feltételezéssel élünk (a rezsicsökkentett energia és a túlfogyasztás árai nem változtak a vizsgált időszakban), akkor a 2022. szeptemberi adatok megfelelnek a 2022. október-decemberi adatoknak is (mivel a súlyok rögzítettek). Eszerint a szeptemberi teljes fogyasztói árindexet a rezsicsökkentés csökkentése 3,8%-kal emelte meg, s ez kitartott az év végéig is. 2023. január-augusztus között már 4,1% a többlet inflációs hatás (a nagyobb súly miatt), amely szeptembertől 0 lett. Összességében a hó/előző év azonos hó fogyasztói indexet a KSH módszere 2022 decemberétől térítette el jelentősen a GKI által számított (valós) indextől (akkor 0,4 százalékponttal), majd folyamatosan tágult a rés (szinte csak a vezetékes gáz miatt) 2023. júniusig (akkor már csaknem 1,4 százalékpont volt az eltérés). Szeptembertől az eltérés 0,6 százalékpont a havi indexekben. Ez azt is jelenti, hogy novembertől lett egyszámjegyű a teljes fogyasztói árindex, illetve a novemberi index érték 7,9% helyett 8,5%. Ezzel az éves fogyasztói árindex KSH által számított értéke közel 1 százalékponttal lenne magasabb.


*„..a KSH arra vonatkozóan készít becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi (2022. augusztus 1. előtti) és az új árakon. A hivatal fogyasztóiárindex-számítási módszeréből adódóan a bázisidőszakon rögzített mennyiségű fogyasztás után fizetendő régi és új árakon számított összegek hányadosa adja a fogyasztóiár-indexben megjelenő, a gázra, illetve az áramra vonatkozó árindexet.” https://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2022_08_08

*https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0041.html

Teljes tanulmány letöltése

Elemzés szerzője

  • dr. Molnár László

    Kutatási terület: Régiónkénti különbségekkel, a környezetvédelem aktuális kihívásaival és a munkaerő-piaci trendekkel foglalkozik.