Az ősz beköszöntével a lakosság és a vállalkozások is kissé rosszkedvűbbek lettek. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint szeptemberben a fogyasztói az és üzleti várakozások is romlottak valamelyest, a GKI konjunktúraindexe szűk 2 ponttal csökkent augusztushoz képest. Az első őszi hónapban a cégek viszonylag kedvező foglalkoztatási várakozásai érdemben nem változtak augusztushoz képest, de az áremelési szándékok kicsit erősödtek.
A GKI üzleti bizalmi index – kéthavi emelkedés után – szeptemberben szerény mértékben csökkent. Az első őszi hónapban az iparban és az építőipar romlottak az ágazati kilátások, míg a kereskedelem és a szolgáltatások terén nem változtak érdemben. Az iparban a bizalmi indexet alkotó tényezők közül a saját termelésű készletek értékelése gyakorlatilag nem változott, a következő 3 hónapban várható termelési várakozás kisebb, a teljes rendelésállomány megítélése nagyobb mértékben romlott augusztushoz képest. Az építőiparban a rendelésállomány megítélése számottevően, a foglalkoztatási várakozás csak hibahatáron belül romlott. A kereskedelemben a készletek szintjének értékelése érezhetően romlott, az előző 3 hónap üzletmenetének értékelése kissé javult, illetve a következő 3 hónapban várható megrendelések megítélése alig változott. A szolgáltató ágazatban az előző három hónap üzletmenetének megítélése enyhén, a forgalmi várakozás valamivel markánsabban javult augusztushoz képest.
A lakosság hangulata a nyári hónapokban folyamatosan javult, de az ősz beköszönte némi megtorpanást hozott: a GKI fogyasztói bizalmi index – az augusztusban 16 havi rekord szintről – szeptemberben 3 pontot csökkent. A kilencedik hónapban a fogyasztói bizalmi indexet alkotó négy részmutató közül mindegyik romlott. A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását az elmúlt 12 hónapra vonatkozóan az előző hónaphoz képest romlónak értékeli, s hasonlóan vélekedik ugyanerről a következő 12 hónapra vonatkozóan. A lakosság nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető pénzének megítélése is romlott kissé a következő 12 hónapra vonatkozóan.
A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága szeptemberben nem változott, az elbocsátást és a létszám bővítését tervezők aránya lényegében megegyezett. A borúlátók vannak többségben az építőiparban, míg a kereskedelemben és a szolgáltató szférában a derűlátók alkotják a többséget. Az iparban ez a két arány megegyezik. A lakosság munkanélküliségtől való félelme enyhén javult augusztushoz képest.
Szeptemberben az üzleti szféra áremelési tervei enyhén erősödtek, míg a fogyasztók inflációs várakozásai kissé csillapultak augusztushoz képest. Némiképp másképp látja a lakosság és a vállalkozó szféra a magyar gazdaság várható jövőbeli helyzetét is, míg az előbbi véleménye enyhén romlott, addig az utóbbiaké markánsan javult.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor (ez utóbbiban – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások nem szerepelnek a vizsgáltak között), illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. Az ipari bizalmi index a vállalkozások rendelésállományának és készleteinek megítélése, valamint a termelési várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik. Az építőipari bizalmi index a rendelésállomány megítélése és a foglalkoztatási várakozások átlaga. A kereskedelmi bizalmi index az üzletmenet és a készletszint megítélése, illetve a forgalmi várakozások átlaga. A szolgáltatói bizalmi index az üzletmenet megítélése, illetve a forgalmi és foglalkoztatási várakozások átlaga. A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel (Tramo Seats eljárással) kiszűri a szezonális hatások – például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének múltbeli és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének várt alakulására, továbbá a tartós fogyasztási cikkek vásárlását illető kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik össze.
Teljes tanulmány letöltése
