Novemberben a fogyasztók kissé borúlátóbban, az üzleti világ viszont valamelyest optimistábban tekint a közeljövőre, mint tette azt októberben – ez derül ki a GKI Gazdaságkutató által, – az EU támogatásával – végzett felmérés eredményeiből. A GKI konjunktúraindexe érezhetően emelkedett, a cégek foglalkoztatási szándékai javultak, áremelési terveik pedig csökkentek az előző hónaphoz képest.
A GKI üzleti bizalmi index – a szeptemberi és októberi apadás után – novemberben érezhetően (3 ponttal) emelkedett. Az utolsó őszi hónapban az iparban és különösen az üzleti szolgáltatások területén javultak, az építőiparban alig változtak az ágazati kilátások, míg a kereskedelem kissé kedvezőtlenebbé váltak. Az iparban a teljes rendelésállomány megítélése hibahatáron belül változott, a saját termelésű készletek értékelése és a következő 3 hónapban várható termelési kilátás számottevően javult havi alapon. Az építőiparban a rendelésállomány értékelése romlott, de a foglalkoztatási várakozás javult. A kereskedelemben az előző 3 hónap üzletmenetével való elégedettség érezhetően romlott, s a készletek szintje is enyhén emelkedett, míg a következő 3 hónapban várható megrendelések megítélése nem változott. A szolgáltató ágazatban az előző három hónap üzletmenetének megítélése ugyan némileg romlott, de a következő 3 hónapra vonatkozó forgalmi és foglalkoztatási várakozás is érezhetően kedvezőbbé vált októberhez képest.
A GKI fogyasztói bizalmi index idén alapvetően emelkedő trendet követ, októberben másfél éves rekordot állított fel. November viszont enyhe negatív korrekciót hozott, az index hibahatáron belül csökkent októberhez képest. A lakosság az elmúlt 12 hónapban tapasztalt saját pénzügyi helyzetét az előző hónaphoz viszonyítva kissé romlónak értékelte. A következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátás, illetve a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése ugyanakkor alig változott.
A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága november kissé javult az előző hónaphoz képest, az elbocsátást és a létszám bővítését tervezők aránya csaknem egyenlő. A borúlátók vannak többségben az építőiparban, míg a szolgáltató szférában a derűlátók vannak többen. Az ipar és a kereskedelem területén ez a két arány lényegében megegyezik. A lakosság munkanélküliségtől való félelme valamelyest emelkedett októberhez képest.
Az üzleti szféra összesített áremelési tervei az év tizenegyedik hónapjában érezhetően csökkentek és a fogyasztók inflációs várakozása is enyhült októberhez képest. Másként látja a vállalkozó szféra és a lakosság a magyar gazdaság várható jövőbeli helyzetét: míg az előbbi véleménye enyhén javult, addig az utóbbiaké – több havi javulás után – kissé romlott.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor (ez utóbbiban – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások nem szerepelnek a vizsgáltak között), illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. Az ipari bizalmi index a vállalkozások rendelésállományának és készleteinek megítélése, valamint a termelési várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik. Az építőipari bizalmi index a rendelésállomány megítélése és a foglalkoztatási várakozások átlaga. A kereskedelmi bizalmi index az üzletmenet és a készletszint megítélése, illetve a forgalmi várakozások átlaga. A szolgáltatói bizalmi index az üzletmenet megítélése, illetve a forgalmi és foglalkoztatási várakozások átlaga. A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel (Tramo Seats eljárással) kiszűri a szezonális hatások – például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének múltbeli és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének várt alakulására, továbbá a tartós fogyasztási cikkek vásárlását illető kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik össze.
