Skip to main content

A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az év első hónapjában a lakossági várakozások látványosan javultak, míg az üzleti szektor kilátásai hibahatáron belül, de romlottak decemberhez képest. Így a GKI konjunktúraindexe 18 havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándéka hibahatáron belül változott, míg áremelési terveik némileg tovább erősödtek az előző év végéhez képest.

A GKI konjunktúra index januárban bő 2 ponttal emelkedett decemberhez képest. E mutató utoljára 2022 júliusában, az energiapara előtti utolsó hónapban állt ilyen magasan. Az üzleti világ hangulata egyáltalán nem javult januárban, sőt, a GKI üzleti bizalmi index hibahatáron belül, 1 ponttal csökkent. Az idei első hónapban csak az iparban következett be érezhető negatív változás (2 pontos esés), a másik három szektorban gyakorlatilag változatlanok maradtak a cégek kilátásai decemberhez képest. Az iparban a teljes rendelésállomány megítélése alig változott, a saját termelésű készletek szintje kissé emelkedett, s a következő három hónapban várható termelési kilátás romlott. Az építőiparban a rendelésállomány értékelése jelentős mértékben javult, de a foglalkoztatási várakozások óvatosabbak lettek. A kereskedelemben nőtt az előző három hónap üzletmenetével való elégedettség, de a készletek magasabbak lettek és a következő három hónapban várható megrendelések megítélése is romlott. A szolgáltató ágazatban az előző három hónap üzletmenetének megítélése kedvező irányba változott, de a következő három hónapra vonatkozó forgalmi várakozás romlott decemberhez képest, miközben a foglalkoztatási tervek nem változtak.

A – már korábban publikált – GKI fogyasztói bizalmi index januárban közel kétéves csúcsára emelkedett. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen javulónak értékelte.

A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága januárban csak hibahatáron belül romlott, a létszám bővítését és csökkentését tervezők aránya érdemben nem különbözik egymástól. A derűlátók alkotják a többséget a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások területén, míg az iparban és az építőiparban a borúlátók.

Az üzleti szféra összesített áremelési tervei – a decemberi markáns erősödés után – az idei első hónapban kissé tovább emelkedtek, de a kereskedelemben némileg csökkentek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága kissé kedvezőbbé vált, s így e mutató féléves csúcsára emelkedett. A magyar gazdaság várható helyzetére vonatkozó várakozások – december után – januárban is sokat javultak, csaknem kétéves rekordot értek el, de még így is a pesszimisták vannak jelentős többségben az optimistákkal szemben.

A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az év első hónapjában a lakossági várakozások látványosan javultak, míg az üzleti szektor kilátásai hibahatáron belül, de romlottak decemberhez képest. Így a GKI konjunktúraindexe 18 havi csúcsára jutott fel. A cégek foglalkoztatási szándéka hibahatáron belül változott, míg áremelési terveik némileg tovább erősödtek az előző év végéhez képest.

A GKI konjunktúra index januárban bő 2 ponttal emelkedett decemberhez képest. E mutató utoljára 2022 júliusában, az energiapara előtti utolsó hónapban állt ilyen magasan. Az üzleti világ hangulata egyáltalán nem javult januárban, sőt, a GKI üzleti bizalmi index hibahatáron belül, 1 ponttal csökkent. Az idei első hónapban csak az iparban következett be érezhető negatív változás (2 pontos esés), a másik három szektorban gyakorlatilag változatlanok maradtak a cégek kilátásai decemberhez képest. Az iparban a teljes rendelésállomány megítélése alig változott, a saját termelésű készletek szintje kissé emelkedett, s a következő három hónapban várható termelési kilátás romlott. Az építőiparban a rendelésállomány értékelése jelentős mértékben javult, de a foglalkoztatási várakozások óvatosabbak lettek. A kereskedelemben nőtt az előző három hónap üzletmenetével való elégedettség, de a készletek magasabbak lettek és a következő három hónapban várható megrendelések megítélése is romlott. A szolgáltató ágazatban az előző három hónap üzletmenetének megítélése kedvező irányba változott, de a következő három hónapra vonatkozó forgalmi várakozás romlott decemberhez képest, miközben a foglalkoztatási tervek nem változtak.

A – már korábban publikált – GKI fogyasztói bizalmi index januárban közel kétéves csúcsára emelkedett. A lakosság mind az elmúlt 12 hónapban tapasztalt pénzügyi helyzetét, mind a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait erősen javulónak értékelte.

A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága januárban csak hibahatáron belül romlott, a létszám bővítését és csökkentését tervezők aránya érdemben nem különbözik egymástól. A derűlátók alkotják a többséget a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások területén, míg az iparban és az építőiparban a borúlátók.

Az üzleti szféra összesített áremelési tervei – a decemberi markáns erősödés után – az idei első hónapban kissé tovább emelkedtek, de a kereskedelemben némileg csökkentek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága kissé kedvezőbbé vált, s így e mutató féléves csúcsára emelkedett. A magyar gazdaság várható helyzetére vonatkozó várakozások – december után – januárban is sokat javultak, csaknem kétéves rekordot értek el, de még így is a pesszimisták vannak jelentős többségben az optimistákkal szemben.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor (ez utóbbiban – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások nem szerepelnek a vizsgáltak között), illetve a lakosság (a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. Az ipari bizalmi index a vállalkozások rendelésállományának és készleteinek megítélése, valamint a termelési várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik. Az építőipari bizalmi index a rendelésállomány megítélése és a foglalkoztatási várakozások átlaga. A kereskedelmi bizalmi index az üzletmenet és a készletszint megítélése, illetve a forgalmi várakozások átlaga. A szolgáltatói bizalmi index az üzletmenet megítélése, illetve a forgalmi és foglalkoztatási várakozások átlaga.

A fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga.

A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket. A most közölt múltbéli adatok a korábban publikáltaktól eltérőek, mivel évente egyszer (januárban) sor került a szezonálisan kiigazított adatok revíziójára.

Teljes tanulmány letöltése

Elemzés szerzői

  • dr. Karsai Gábor

    Kutatási terület: A makrogazdaság és gazdaságpolitika elemzésén túl a belkereskedelemmel is foglalkozik, megvizsgálva a kereskedelmi politikák hatásait és azoknak a gazdaságra gyakorolt befolyását.

  • Petz Raymund

    Kutatási terület: Az építőipar és az ingatlanpiac aktuális trendjeivel foglalkozik, emellett pedig a konjunktúra-kutatás és a matematikai-statisztikai modellezés terén is aktív.