A GKI Gazdaságkutató Zrt. – a EU támogatásával és módszertanéval elvégzett – felmérése szerint áprilisban a fogyasztók és az üzleti szektor hangulata is érezhetően javult márciushoz képest. A várakozások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe bő három ponttal emelkedett márciushoz képest, s ezzel huszonhét havi csúcsára ért fel. Ugyanakkor a vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága kissé romlott, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó kilátás számottevően emelkedett. A válaszadó cégek az idei negyedik hónapban a gazdálkodási környezetet valamivel kiszámíthatóbbnak érezték, mint az előző hónapban. A felmérés válaszai április első felében érkeztek be, így a parlamenti választások hatását a májusi felmérés mutatja majd.

A GKI üzleti bizalmi indexe áprilisban érezhetően, bő három ponttal emelkedett az előző hónaphoz képest, s ezzel négyhavi csúcsra ért fel. Az ipari bizalmi index 4 ponttal, az építőipari 5 ponttal, a kereskedelmi csaknem 6 ponttal növekedett. A szolgáltatói index szerény, 1 pontos emelkedést produkált. A közeljövő kilátásait illetően továbbra is az építőipar a legkevésbé, míg az üzleti szolgáltatások a leginkább derűlátó szektor.

A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor 2026 negyedik hónapjában kissé csökkent márciushoz képest. A következő három hónapban a vállalkozások 8%-a készül a létszám bővítésére, míg 11%-a csökkentené azt. Az építőiparban és a kereskedelemben a létszám csökkentésére törekvők vannak többségben a bővítést tervezőkkel szemben, az iparban ez a két arány gyakorlatilag megegyezik, míg a szolgáltatások területén az utóbbiaké a többség.

A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése áprilisban enyhén javult. Az ipar kivételével a válaszadók minden szektorban kiszámíthatóbbnak érezték a környezetet, mint márciusban.

Az ár-indikátor, ami a cégek értékesítési árainak a következő három hónapban várható alakulását mutatja, áprilisban egyéves csúcsára emelkedett. A következő három hónapban a cégek 35%-a tervez árat emelni, míg árcsökkentésre 5%-uk készül – szemben a márciusi 30 és 8%-kal.

A GKI fogyasztói bizalmi index az elmúlt két évre jellemző (-25) és (-32) pont közötti sávból decemberben (-22) pontra ugrott, majd a januári stagnálás után februártól fokozatosan emelkedett – áprilisban az előző hónaphoz képest bő 3 ponttal. Ezzel e mutató huszonnyolc havi csúcsára ért fel. A lakosság az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét erősen javulónak értékelte. Az elmúlt 12 hónap vonatkozó pénzügyi helyzet megítélése, valamint a következő 12 hónapra vonatkozó kilátások enyhén romlottak márciushoz képest. A nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése viszont javult. A lakosság inflációs várakozása alig változott, míg a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás kissé romlott.

Az ábrák adatai megtalálhatók a mellékelt Excel-állományban.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szféra és a lakosság (azaz a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe: a GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. A GKI üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. A foglalkoztatási indikátor a következő három hónapban az alkalmazotti létszám növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.  Az ár indikátor a következő három hónapban az értékesítési árak növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége. A GKI fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga. A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.