Skip to main content

A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint áprilisban az üzleti világ és a lakosság is valamelyest kedvezőtlenebb kilátásokról számolt be, mint márciusban. Így a GKI konjunktúraindexe 2 ponttal csökkent, ami valamivel kisebb a márciusi javulásnál (ami 3 pontos volt). A cégek foglalkoztatási szándékai nem változtak érdemben, áremelési tervei viszont kissé erősödtek. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága érdemben javult az előző hónaphoz képest.

A GKI konjunktúra index, ami a vállalati és lakossági kilátások összefoglaló mutatója, a márciusi 3 pontos emelkedés után – áprilisban negatívan korrigált, 2 pontot esett. A GKI üzleti bizalmi index is 2 ponttal csökkent. Áprilisban csak az üzleti szolgáltatók körében következett be kedvező változás (2 pontos emelkedés), a kereskedelemben nem változott a kép, míg az iparban és az építőiparban kissé romlottak a várakozások (4, illetve 2 pontos esés). Az iparban a teljes rendelésállomány megítélése, illetve a következő három hónapban várható termelési kilátás is pesszimistább lett. Ugyanakkor kedvező, hogy a saját termelésű készletek szintje érdemben csökkent. Az építőiparban a rendelésállomány értékelése érezhetően romlott, de a foglalkoztatási várakozások kissé javultak. A kereskedelemben ugyan az előző három hónap üzletmenetével való elégedettség emelkedett, de a következő három hónapban várható megrendelések értékelése kedvezőtlenebb lett, a készletszintről alkotott vélemény lényegében változatlan maradt. A szolgáltató ágazatban az előző három hónap üzletmenetének megítélése számottevően javult, a következő három hónapra vonatkozó forgalmi várakozás alig változott, s a foglalkoztatási tervek a korábbinál nagyobb derűlátást tükröznek.

A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága áprilisban sem változott érdemben, a létszám bővítését és csökkentését tervezők aránya nagyjából megegyezik. A derűlátók csak a szolgáltató cégek körében alkotnak többséget. Az üzleti szféra összesített áremelési tervei áprilisban enyhén emelkedtek, különösen a kereskedelemben és az építőiparban. A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága érezhetően javult, e mutató nyolc havi csúcsára ért fel.

A GKI fogyasztói bizalmi index– a januári-februári jelentős kilengés után – közepes mértékben emelkedett márciusban, majd hibahatáron belül csökkent áprilisban. A lakosság a következő 12 hónapra vonatkozóan saját pénzügyi kilátásait és az ország gazdasági helyzetét is romlónak látta márciushoz képest. Ugyanakkor az elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetet kissé javulónak értékelte, és a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése is kedvezőbbé vált. A lakosság inflációs várakozása kissé emelkedett, s a munkanélküliségtől való félelem is valamivel erősebb lett a márciusinál.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság (a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. Az ipari bizalmi index a vállalkozások rendelésállományának és készleteinek megítélése, valamint a termelési várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik. Az építőipari bizalmi index a rendelésállomány megítélése és a foglalkoztatási várakozások átlaga. A kereskedelmi bizalmi index az üzletmenet és a készletszint megítélése, illetve a forgalmi várakozások átlaga. A szolgáltatói bizalmi index az üzletmenet megítélése, illetve a forgalmi és foglalkoztatási várakozások átlaga.

A fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga.

A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.

Teljes tanulmány letöltése

Elemzés szerzői

  • dr. Karsai Gábor

    Kutatási terület: A makrogazdaság és gazdaságpolitika elemzésén túl a belkereskedelemmel is foglalkozik, megvizsgálva a kereskedelmi politikák hatásait és azoknak a gazdaságra gyakorolt befolyását.

  • Petz Raymund

    Kutatási terület: Az építőipar és az ingatlanpiac aktuális trendjeivel foglalkozik, emellett pedig a konjunktúra-kutatás és a matematikai-statisztikai modellezés terén is aktív.